Szefira-szökőkutak Makótól Milánóig

"A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik,
éjjel fény árad belőle."

A menórás milánói (ál-)magyar pavilont fikázó ballib írások között az Index egyik cikke öntudatlanul felcsillantja az építmény burjánzó szimbolikájának egyik judaista-kabbalista elemét. Ez csakis tudatlanságból történhetett, mert e cikk társaihoz hasonlóan gondosan mantrázza a tervezők által eredetileg megálmodott (és a kivitelezéssel eléggé elsikkasztott) szimbolika "szittya", "hátrafelé nyilazó" jellegét, következetesen letagadva a szemkiütően zsidó eredetet. Az Index cikkírója talán fegyelmit kockáztatva mutat rá annak szimbolikus jellegére, hogy a következetesen csak "életfának" nevezett menórák az eredeti tervek szerint speciális szökőkutak is lettek volna. A Milánóba szánt (végül nem megvalósult) szimbolikus-rituális szökőkút nem egyedülálló a Makovecz-holdudvarhoz tartozó tervezők gyakorlatában. Néhai Mesterük egy gigantikus szökőkutat tervezett a makói Hagymatikum-fürdő központi bálványa gyanánt, ami éppúgy a kivitelezés nehézségei miatt "száradt ki", mint tanítványai milánói utánzata. Maga Makovecz Imre hasonlóan kitüntetett helyre tervezett (eleve szárazon?) egy hasonló elemet a még megépítésre váró főmű, a felső-krisztinavárosi "Szentek és Kárhozottak Templomába". Az okkultista álépítész szekta vonzalma e szökőkúthoz  nem véletlen: a megjeleníteni kívánt tartalom a kabbala legfőbb szimbóluma, a menóraként és szökőkútként egyaránt ábrázolt szefira-fa.

Makó irigy démona

Fejetlenség a Nemzet Vakolójának makói emlékműve körül - és belül...

Sajtóhírek szerint erősen megosztja a Makovecz-épületekkel egyik legnagyobb fokban sújtott város, Makó lakosságát a Mesternek szánt emlékmű terve, mely bírja a Makovecz-család támogatását. A fotelben ülő fej nélküli szárnyas alak szobrának terve Makovecz Imre saját rajza alapján készült. Megépítése tervét még az előző, szocialista polgármester, az álépítész makói építményeinek megrendelője hagyta jóvá, a helyi civiltársadalom lázadozik a terv ellen, a város új fideszes vezetése viszont őrlődik, mert nem mer nyíltan ujjat húzni az Orbán néhai rituális udvari építészének kultuszát építő befolyásos körökkel. Az elégedetlenkedő civilek bizonyára nem is tudják, hogy miért vannak olyan rossz érzéseik a projekt kapcsán, de ellenkezésük ép lélekre utal. A terv alapjául szolgáló rajz ötletadója egy démon a szabadkőművesség számára alapvető fontosságú Salamon-legendakör pokoli részéből...

Nikos A. Salingaros: Az új Akropolisz Múzeum (2004)

Kezembe akadt egy régebbi fordításom Salingarostól, korunk egyik legérdekesebb építészet-teoretikusától, aki természettudományos építészetelemzéseivel segít megértetni többek között azt is, miért szélhámosság Makovecz Imre és szektája álépítészete. (Bár név szerint vele tudtommal még nem foglalkozott.) A harcias, szenvedélyes írás még 2004-ben jelent meg, az építményszörny építésének elkezdése előtt. Azóta az objektumot annak rendje-módja szerint belerondították Athén városképébe, az Akropolisz tövébe, a modernisták mindig élvezettel gyalázzák meg a saját anyjukat. (A rituális vérfertőzés a felforgató, világpusztító forradalmi ideológiák és mozgalmak logikus velejárója.) Az ügy egyúttal egy apró adalék a jelenleg zajló, és még bizonyára nagyon kezdeti fázisában tartó görög válság okainak megértéséhez is. A nemzetközi bankszterek és a hazai komprádorelit olajozott együtt-ámokfutása keretében a bőséges szociális juttatások mellett olimpiára, modernista betonmúzeumokra és hasonló látványberuházásokra költötték a hiteleket, utánunk az özönvíz jelszóval, de erre az özönvízre ez esetben alig tíz évet kellett várni...

Közben egészen véletlenül rábukkantunk a magyar Országház e blogon korábban kipellengérezett új látogatóközpontja betonbrutalista dizájnjának egy félreismerhetetlen mintaadójára!

Salingaros a részben óhazájának szánt publicisztikában bevetette azt a muníciót is, hogy ostoba kivagyiság, nemzeti önbizalomhiány és szélhámosság neves külföldi (ál)építészre bízni a görög örökség szivébe épülő létesítmény tervezését. Mi ezen a blogon azt tehetjük hozzá Makovecz, Finta és sok tanítványuk műveit elnézve, hogy álépítészből a hazai semmivel nem jobb, illetve, ha a marketing egyik húzása a szélhámos termék és szélhámos tervezője eladására az, hogy ez szuper, mert külföldi, a másik logikus trükk épp az ellenkezője: ettől élvezz el, mert ez MAGYAR!!! (Vagy görög, stb, attól függ, épp melyik piacon dolgoznak a szakik.) A politikai marketinghez hasonlóan, ahol a boldog (?) "meleg"házasságban élő zsidó Finkelstein "konzervatív" megbízóit arra biztatja, hogy a zsidók és a homoszexuálisok ellen kampányoljanak, mert az ő szavazóik arra harapnak, a szélhámos álépítészeti terméket az eladhatóság kedvéért hol a "KÜLFÖLDI", hol a "HAZAI" jelszavakba csomagoló szakemberek is ugyanazok. Csak egy világromboló értelmiségi-csőcselékünk van...

Viktor és Imre vezet az új világba - avagy a Nagy Páholypaktum

Hogyan lett Makovecz rituális udvari főépítész és hogy válhat(ott) a rezsim Bálványává?

Senki nem lepődik meg azon, hogy a minap újra (nem először) bedobták Makovecz állami kanonizálásának újabb lépését, a "Magyar (ál-)Szent" monumentális, arcképét is tartalmazó emlékművének az ország egyik kitüntetett pontján való elhelyezését. Jól illik ez a korábbiak, "az életmű nagy alkotásainak" műemlékké nyilvánítási terve, a "fiókban maradt  nagyszerű tervek", köztük a krisztinavárosi Kárhozottak Temploma megépítéséért való lobbizás és az építési szabályzat makoveczi stílusú átszabási tervezete sorába. Magától értetődőnek (ha indokoltnak persze nem is...) tűnik ez a kultusz azok után, hogy Orbán Viktor személyesen búcsúztatta temetésén az építészt, aki halála előtt a (több mint) miniszterelnök rituális udvari főépítészévé vált, nevét adva a felcsúti szakrális létesítmények terveihez. (A tényleges tervezést tanítványaira hagyva.) Makovecz pedig élete alkonyán Orbánnak egyenesen kozmikus megváltói funkciót tulajdonított. (Viktor és Mihály vezet az új világba – mondja Makovecz Imre építész, Hetek, 2009. május)

Aki ezek után azt hiszi, hogy ez a kölcsönös adoráció töretlen volt azóta, hogy a két közszereplő sok éve kapcsolatba került egymással, és hogy kölcsönös, őszinte tiszteleten és rokonszenven alapult, azt megtévesztette az utóbbi néhány év propagandája által kreált látszat. Valójában épp a felcsúti fociszentély körüli keresztapaságban kicsúcsosodó udvari építész szerep elnyerése előtt egy néhány éves "mosolyszünet" árnyékolta be kettőjük viszonyát, ennek magyarázata pedig titkos páholyok világába vezet...

Hamis PR-mosolyok a Polgárok Házában, 2004

A Clark Ádám téren magasodhat a Nemzet Bálványa

Tűrhetetlen, hogy a Nemzet Kőművesének még nincs emlékműve idefenn, miközben már elég rég elfoglalta méltó helyét odalenn, a Magyar Agarthában! Hű vakolókanálhordozója és barátja, Melocco Miklós, valamint utóda a Magyar Művészeti Nagypáholy (azaz A Templom) élén, Fekete György készek rövidesen pótolni a mulasztást. Meloccó azt állítja, hogy terve a nullás kilométerkő helyére állítandó, Makovecz monumentális arcképével díszített toronyról és az öt jegenyefáról bírja Orbán Viktor és Tarlós István támogatását. Csak egy renegáttá lett méltatlan tanítvány akadékoskodását és esztétikáért aggódó művészlelkek nyílt levelét kell figyelmen kívül hagyni, és állhat a torony. Vagy az utóbbiak észrevételét esetleg figyelembe véve a torony-forma helyett lehet az emlékmű még jobb, a Mester szellemiségét kifejezőbb is:

Indulás a Clark Ádám tér felé

A betonbrutalizmus reneszánsza a magyar Országházban is

Ez a bejegyzés igazából nem Makoveczről szól, csak azért kerül ide, mert ez az egyetlen építészeti-urbanisztikai témájú blogom. De hogy neve legyen a gyereknek, természetesen bele tudom keverni Makoveczet is! :-)

Az okkult témától most eltekintve, az egyik fő ok, ami miatt Makovecz, akire a 80-as években még én is  reménykeltően figyeltem fel, átverte a közönséget a modernizmus meghaladását és a magyar (népi) építészeti hagyományhoz való visszatérést hirdető 80-as évekbeli retorikájával. Később aztán el is hagyta ezt a retorikát és kimondottan gyalázkodó megjegyzéseket is tett a "népieskedésre", mint idéztem korábban, de azt azért eltűrte, hogy a dumát komolyan vevő tanítványai például a katasztrófák utáni újjáépítések keretébben alkalmazzák ezt a programot, tűrhető eredménnyel.  (Ha persze nem is kiválóval, de voltak külső korlátok is, meg persze a Főnök érdeklődésének hiánya miatt nem a hagyomány színvonalas felélesztéséhez szükséges tudás megszerzésére fordították az organikusok erőforrásait.) És persze a szokott módon eltűrte, hogy tanítványai e valóban jó irányba mutató munkáit is neki tulajdonítsa a személyi kultuszát fenntartó PR-iparág.

Az "organikus" (álorganikus) iskola és Guruja legfőbb mulasztása és bűne a modernizmus-posztmodernizmus kapcsán az, hogy elpazarolták a lehetőséget, amely valójában a gengszterváltás ELŐTTI évtizedre már javában kínálkozott: hogy a közvélemény és meghatározó értelmiségi rétegek totálisan megcsömörlöttek a mindent agyonbetonozó-elsivárító, a régi építészeti örökséget szőnyegbombázó modernizmustól és rengeteg alulról jövő kezdeményezés volt az emberibb építészethez való visszatérésre , a 89 előtti évtizedben is. A 89-es fordulat a házgyárak leállásával és a korábbi rezsim ideológiájának teljes tekintélyvesztésével még fokozta a tradíció újjáélesztésének lehetőségét. Ennek programját, vagy ami akkor annak tűnt, verbálisan legismertebben (mert már működött a PR-gépezete) épp Makovecz és köre képviselte akkoriban. Sajnos teljesen hamisan, mint később kiderült, mert őt a pokoli okkult jelképek karikatúraszerű elhelyezése érdekelte már akkor. És a téma iránt alaposabban érdeklődők a szekta saját Országépítőjében olvashatták, hogy az álorganikusok nagyon is tudatosan számontartják, hogy okkultista gyökereik teljesen azonosak például a Bauhauséval. Később pedig az érdeklődő kevesek láthatták, hogy Makovecz és a dekonstruktivista bűnöző Frank Gehry milyen meghatottan ölelgetik egymást Pesten.

"Öleli, csókolja a Gehryt, akit nagyon szeret"

A puszipajtás Gehry egyik gaztette a sok közül:

"Lou Ruvo Agyegészségügyi Központ, Las Vegas"

Egyrészt akinek ez tetszik, az megérdemli, hogy bekerüljön ebbe a gyógyintézménybe, másrészt a nihilista filozófián alapuló dekonstruktivizmus egyértelműen egy tudatos támadás az emberi épelméjűség ellen...

Tehát Makovecz egy percig nem gondolta komolyan az embereket, a társadalmat kiszolgáló jó öreg hagyomány felélesztését, folytatását,  az ő ámokfutása a hagyományos épületeket, városi szövetet letaroló beton-brutalizmussal és a világszétverő, agyrobbantó dekonstruktivizmussal közös szellemi gyökerű. És persze ez megjelenik magának Makovecznek és tanítványainak is a nyers betonfelületek iránti vonzalmában is, lásd a Betonovecz c. bejegyzést és az egykor a legmakoveczistább tanítványnak tartott Ekler Dezső aljas Hitler-bunkereit, amit például történelmi borvidékekbe rondít bele perverz élvezettel. Aki egy misztikus rangú magyar borvidéket gyaláz meg ilyen betonszörnyeteggel, az olyan, mintha az anyját becstelenítené meg. Jellemző, hogy az irányzat szellemi gyökeréül szolgáló nihilista-kabbalista felfogás egyik legtipikusabb, az Isteni Rend elleni lázadást kifejező szimbóluma mindig is az incesztus volt...

Ekler Dezső ( egykor a leghivatottabb Makovecz-tanítvány): Pezsgőérlelő, Somló

Hogy a modernizmus elleni retorikát magának első helyen kisajátító Makovecz-szekta valójában nem gyakorolta a modernizmus által megsemmisíteni szándékozott valódi emberi építészeti hagyomány felélesztését, azért különösen nagy bűn, mert a 89 előtti és körüli tekintélyvesztésből a betonbrutalista banda elég gyorsan magához tért, és nem utolsó sorban Makoveczék szabotázsa miatt (ahogy pl. a legyek szaporodása ellen a ravasz tudósok steril hímeket bocsátanak ki, akik kiszorítják a potenseket) újra arcátlanul belerondítják betonszörnyeiket a közösségi terekbe, a hazába, a világba. A társadalom 89 előtti és körüli, aktív cselekvést szülni képes kollektív utálata a betonbanda iránt eloszlott, fásultságba hanyatlott. Megint olyan arogánsan lenyomhatják a torkunkon a Szépség meggyalázására szánt nyers betonfelületeiket, mint a modernizmus fénykorában.

Az aktuális példa elvileg nem tartozik a legdurvábbak közé, mert nem igazán látványos közterületen található, viszont ezzel szemben a haza és a magyarság egyik legszimbolikusabb épületében, a magyar Országházban épült. És egy részben kihagyott lehetőség, mert az Ország Házába korábban belerondított, a diktatúrát jelképező funkciójú betonkocka (Rákosi-kori lehallgatóközpont) elbontásával felszabaduló helyet foglalta el méltatlanul. Elkészült az Országház új földalatti látogatóközpontja. A betonbrutalizmus mai pozícióiról sokat elárul az új létesítményt bemutató egyik cikk mondata:

"Az egyelőre üres kiállítótérbe lépve olyan érzésünk támad, hogy a magasztos intézmény lehetne akár egy trendi minimalista berlini technóklub is."

Nem túlzás, simán lehetne:

A legdurvább azonban az új látogatóközpont kiállítóterme, ahol az üvegtetőn keresztül a fentebbi részekkel ellentétben közvetlenül látszik a régi, patinás épület:

Ha nem szabotálták volna el az álruhás nihilisták a modernizmus tekintélyének megrendülése idején a hagyományhoz való visszatérést, ezt az üvegtetőt az Országház építészeti stílusához illeszkedően lehetett volna megépíteni. Az épület építésének időszakában, illetve már korábban is a 19. század második felében Európa-szerte számtalan szépséges üvegtető készült kiállítócsarnokok, pályaudvarok, kastélyok, villák télikertjei, vagy áruházak, bevásárlóudvarok számára.

Elég lesz most egyetlen hazai példa, mely néhány évvel az Országház átadása után készült Budapesten, tehát annak közvetlen kortársa, a Párisi Udvar szépséges üvegtetőzete:

De magának az Országház-épületnek az eredeti megoldásai is nyújtanak mintát, illetve ízelítőt abból, hogy milyen igényesen oldották meg akár a szellőzőrendszer légaknáinak fedését is:

Züllött korunk névjegyeként jött a bunkó betonrács...

Makoveczék elszabotálták, tehát a Feladat ránk vár, az emberszerető, és az Isteni Rendet, a Teremtés Művét  elfogadó, a Szépet és Jót szerető normális építészeti Hagyomány felélesztése a mi dolgunk!

"Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok."

A Makovecz-iskola és a gnosztikus világpusztítási program

Az Építészfórum.hu-n válaszolt Ertsey Attila építészkollégái kritikáira és támadásaira a milánói világkiállítási pavilon ügyében. Nem is kell ragozni, hogy a hivatalos nyilvánosság e szakmai terében nem jelenhet meg a "menóra" szó sem a kritikusok, sem a védekezésre kényszerült építész részéről. Ennek ellenére nem várt mélységben leplezte le a tervezők szellemi-spirituális (és talán szervezeti???) hátterét a támadások célpontjában magát pellengéren levőnek, űzött vadnak érző tervező.

Most se törődjünk a látvány-pályázaton első helyezett, szintén, de másképp vacak Malom-tervvel és a mellette, illetve tervezői mellett kiálló építészekkel. Számunkra a lényeg, hogy Ertsey Attila a szakmán belüli földhözragadt nyűgökkel való foglalkozás után a lehető legnyíltabban odapörköl kritikusainak, a földi életükhöz ragaszkodó, a magasabb szellemi szférákról mit sem tudó percemberkéknek:

"Egy régi, intellektualizmusba dermedt világ döglődik, egy háború küszöbén. Ahelyett, hogy erről beszélnénk, és egy élhető jövő alapjait kezdenénk lerakni, egymást gyalázzuk, alázzuk, mintha ez lenne a legfontosabb. Mintha a jövő egy kis szeletét időnek előtte megidéznénk. Bellum Omnes Contra Omnes. Mindenki háborúja mindenki ellen.

Az Alakor arról az élhető jövőről szól. Dadogva, bumfordian, amatőr módon, szakmaiatlanul. De szól. Én azt hiszem, megértettem valamit belőle, ezért vállaltam, hogy egy nemépítésznek segítek. Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok. S ami marad belőle, az nem stílusok, trendek, hanem valami, ami az életet menti át. Egy búzaföld egy sámándob közepén. Tök abszurd, nem?"

Világégést terveznek Izrael Jelében

Marranó Mágusok a Milánói "Magyar" Menóra mögött

Korábbi bejegyzések a témában:

• A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón

• Magyar pavilonba magyar menórát!

A menórás magyar világkiállítási pavilon ügye keltett néhány cikket a magyar médiumokban, de ezek zöme meg sem említi a judaista szimbolikát, illetve következetesen "ősmagyarkodónak" hazudva támadja a tervezett építmény jelképeit. A többség a teljesen érdektelen kérdésre koncentrál, hogy miért nem az első helyezett pályaművet építik meg. Az első helyezett "malom"-terv nem magyarellenes szimbolikájú, de a modern építészszakma általános tévútját, alkalmatlanságát ez is jól kifejezi. A menórák jelenlétét egyelőre csak egy-két radikális jobboldali médium veti fel, pl. a kurucinfó cikke: Korai volt az öröm: a zsidó Szőcs Géza szembeköpött mindenkit: a szavazás és a korábbi döntés ellenére mégis a "menórás" pavilont építik fel Milánóban

Magyar pavilonba magyar menórát!

Sajnos beigazolódott rossz sejtelmem, amit korábbi, "A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón" című bejegyzésemben írtam: "A Sárkány-Ertsey terv második helyezése nem jelenti azt, hogy a megépítendő magyar pavilonra nem kerülhetnek óriási menórák, mert Szőcs Géza a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az építtető nem köteles az első helyezett koncepciót megvalósítani..."  A magasságos kormányzati zsűri épp így döntött, tehát hazánkat a gigantikus kék menórák képviselik majd a jövő évi világkiállításon:

Építészfórum.hu: Expo 2015 Milánó - Sárkány Sándor és Ertsey Attila terve valósul meg

Szakállas Nő, Androgyn Jézus, Makovecz Imre

(A profilok átfedése miatt ez egy közös, illetve dupla bejegyzés a Kitalált Újkor és az Ördögűző blogon. Mondhatnám, hogy a "Coincidentia Oppositorum" jegyében, de nem mondom, mert a két blog természetesen nem ellentétes egymással.)

Az utóbbi napokban kontinens-szerte nagy érzelmi hullámokat vet a közvéleményben a Szakállas Nő "európai víziója". A Conchita Wurst győztes produkciója alapját képező "szakállas nő" imázselem valójában nem egyedülálló, inkább egy tipikus divattrend része manapság. Például a lengyel közönség épp az idei Eurovízió Dalfesztivál előtt láthatta a "Sztárban sztár" showműsor helyi változatát a Polsat TV-csatornán "Az arcod ismerősen hangzik" címmel. A ballib kultúramanipulációk ügyében nyitott szemű konzervatív néző egyből arra gyanakodhatott, hogy a produkciók jókora részében azért játsszák a női szerepeket férfiak és a férfi szerepeket nők (elvileg sorsolás alapján), mert a program valójában része a genderideológia ügyesen burkolt propagandájának.

Meglepő (vagy nem), de a lengyel kiadás döntőjét idén április 26-án, két héttel az Eurovízió előtt Katarzyna Skrzynecka egy (félig) Szakállas Nő produkcióval nyerte:

a lengyel szakállas nő is győzött

"Conchita Wurst" arca vízszintesen oszlik férfi és női elemekre, Skrzyneckáé pedig függőlegesen. ( Az utóbbié elvileg azért, mert egymaga énekelte Sarah Brightman i Andrea Bocelli duettjét, de ez csak ürügy volt a hímnős megjelenéshez.) Általános nézet, hogy "Conchita" imázsának része a Jézus-gúnyoló blaszfémia is. Nem hangozhat meglepetésként, hogy a globális tudatipar láthatóan összehangolt androgyn, hímnős szimbolikus produkcióinak is okkult alapjai vannak. De hogy kerül a "szakállas nő" témába Jézus és mi köze ehhez Makovecz Imrének?

Út a Piramisok Városába

avagy Makovecz Imre, Aleister Crowley (666) Legjobb Magyar Tanítványa - 2.

Szily László: Ezt láttam I. Orbán Ramszesz csodás piramisában című írásában ragyogóan beletrafált a "piramis" hasonlattal egy bizonyára általa sem sejtett dologba. A köznyelvben és I. Orbán Ramszesz (netán Hórusz?) udvarában Makovecz-stadionnak nevezett létesítményt Schmitt Pál szívbaj nélkül nevezte Szentélynek a megnyitóbeszédben, de ha még kevésbé lettek volna gátlásosak, a stadiont "spirituálisan megtervező" Makovecz szellemében igazán piramis formájúra is építhették volna! Nem lett volna történelmi precedens nélküli, hogy egy szentély funkciójú piramis tövében rituális labdajátékot játszanak, gondoljunk például a maják hasonló létesítményeire és szent sportjára.

 Jobboldalt a VIP-páholy, Chichén Itza

Piros lap helyett lefejezés volt!

Maja "Pancho Aréna" piramisa, Chichén Itza

A néhai Mester és iskolája életművében olyan mennyiségben sorjáznak a piramisok, hol szárnyasan, hol szárnyatlanul, hogy az nyilvánvalóvá teszi e szimbolikus építményfajta központi jelentőségét a makoveczi Templomépítő Szekta okkult világképében.

Betonovecz

Makovecz Imre szektahívei egyik leggyakoribb állítása néhai Mesterükről és iskolájáról, hogy "beton nélkül is tud építeni, organikus anyagokból, fából-földből építkezik". A szektahitekre jellemző módon ennek sincs sok köze a valósághoz. A Puskás Akadémia - Pancho Aréna nyers betonfelületei az (ál)"organikus" iskola régi hagyományát folytatják.

Betonrács mögé került magyar falu

Süllyed a Makovecz-hajó, menekülést fontolgatnak a Tanítványok???

Jó hírt hozott az Égigérő, Makovecz egyik legBEAVATOTTABB tanítványának, Őrfi Józsefnek a blogja, amely Ördögűzőmet is reklámozta már:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a jelek szerint elkezdte kiüríteni a Makovecz-csapat által tervezett piliscsabai kampuszát!

Csődöt mondott az organikus szemlélet?

"Reggel felvettem egy stoppost, mint kiderült, kedves ismerős. Tőlem érdeklődött, mit tudok arról, hogy költözik az egyetem Piliscsabáról. Mondtam neki, hallottam már valamit arról, hogy lassacskán húzódnak vissza, de nem tudom pontosan. Azt mondta, nem is olyan lassan, és sorolta, mely szakokat vonták már ki a piliscsabai campusról. A dolog elgondolkoztatott, és nem csak azért, mert én is a közelben lakom, így nem érdektelen számomra, hogy mi lesz az épületek sorsa, üres kollégiumról ráadásul magam is hallottam. Ez az egyetem ugyanis építészetileg fontos kísérlet volt Magyarországon, aminek az épületeit az organikus iskola neves alkotói álmodták meg. Csődöt mondott volna az organikus szemlélet? "

A tanítvány nem tartja ésszerűnek, hogy védelmezze a süllyedő hajó tökéletességének imázsát, kár lenne vele süllyedni:

"A munkában több organikus építész is részt vett, a végeredmény pedig egy szakmailag elég vegyesen megítélhető, önmagával sem harmonikus épületcsoport lett.
Ezek között van művészi szempontból kiemelkedő értékű munka (Makovecz Stephaneuma) és van köztük vitatható megoldás is. Egyenként azért mindegyik kedvelhető, jó szándékú épület, de együtt nekem kicsit tömény az összhatás. Mindig zavart, hogy egy összetartó alkotó közösség – ráadásul közös értékrenddel – miért nem tudott hasonló épületeket létrehozni? A kérdésre ma sem tudom a választ, de a campus sorsa nem ezen múlt."

Hogy épp Makovecz Stephaneuma lenne a " művészi szempontból kiemelkedő értékű munka", az persze röhejes, hisz az egész épületegyüttes legrosszabb épülete, az egyetlen, amelynek kimondottan aljas szimbolikája van, de épp ennek kimondását ne várjuk a saját szabadkőművességére korábbi munkái kísérőszövegében sejtelmesen célozgató tanítványtól.

Az erőfeszítések ellenére nem sikerült megállítani a műemlék veszedelmes dőlését. Az életveszélyessé nyilvánítás elkerülhetetlenné vált...  :-)

A bejegyzés folytatása

A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón

Eredményt hirdetett Szőcs Géza, a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar részvételéért felelős kormánybiztos, a miniszterelnök főtanácsadója a kiállítás magyar pavilonjának látványötletére kiírt pályázaton.

A díjnyertes "Malom"-ötletre kár lenne sok szót pazarolni, a világkiállítási magyar részvétel hivatalos honlapján közzétett összes terv jellemző az építészet jelenlegi helyzetére, ahol a tervezőket kimondottan taszítja, hogy valami praktikusat és eséllyel magvalósíthatót, magyarul szépet és jót tervezzenek. Az ő "kreativitás"-eszményük ezt teljesen kizárja. Az mégis megdöbbentő, hogy a döntéshozókat a díjazástól nem riasztotta vissza, hogy az "ötlet" emlékeztet a perpetum mobile abszurditását illusztráló gúnyrajzokra...

A bejegyzés folytatása

Orosz intuíció: Makovecz Lucifer kastélyát tervezte

A Gonosz felismerése független az országhatároktól.

T. Beljajeva orosz nyelvű, építészeti tematikájú blogján egy márciusi bejegyzésben foglalkozik Makovecz templomterveivel. A blog szerzője profilja szerint moszkvai és az építészettörténet, művészettörténet, illetve műemlékfelújítás érdekli.

A Nemzetközi Hírű Mester életműve templomépítészeti fősodrának ismertetését (hisz, mint kritikusai és tanítványai egyaránt emlegették, Makovecz MINDIG templomot tervezett, ha a funkció ELVILEG más volt is) eleve úgy indítja Beljajeva, hogy nem lehet kétséges, nem vevő a marketing által keltett kultuszra. A paksi templomot hátulról-oldalról ábrázoló képpel kezd, ami a mű rémisztő, de mégis valamiféle sötét esztétikájú elölnézeti képéhez képest egyszerűen ocsmány.

A blogger szerzőnőjének bejegyzéséből és a hozzászólásokra adott válaszaiból is kiderül, hogy a terveket ijesztőnek és démoninak tartja és nem helyesli, hogy a templomépítészetben is a divatokat és az építészek "kreatív kísérletezését" hajhásszák. A képek forrásai között linkeli az Ördögűző blogot is, de nem utal rá, hogy ez egy kimondottan Makovecz-űző blog.

Talán a sátánista-vádat direkt módon megfogalmazó üzenet ismerete nélkül, egyszerűen a józan ész, intuíció és a Jóság, Szépség iránymutatóit követő lélek reakciója, hogy a makoveczi templomtervek legpokolibbjainak részletes képi bemutatása után nyilván leginkább a "Szentek és Kárhozottak Temploma" képéről, de az egész életműről is Lucifer Kastélyára asszociál:

"Elnézést, de ez az egész nagyon hasonlít Lucifer Kastélyára"

Ugye, hogy hasonlít?

Nikos A. Salingaros: Az antiépítészet és a vallás

Amikor meg akarunk magyarázni egy kulturális rejtélyt: miért dobta el a világ az érzelmileg vonzó épületeket és helyettük miért fogadott el olyanokat, melyek szó szerint beteggé tesznek minket – komoly akadályokba ütközünk. Nem arról van szó, hogy az emberbarát épületek építési módszerei ismeretlenek, vagy hogy nincsenek építészek, akik ilyeneket tudnának építeni – a társadalom tudatos döntést hozott, hogy azt fogja építeni, amiket épít. Ezenfelül hatalmas energiát fordítanak az emberek meggyőzésére, hogy korunk épített környezete jó, miközben majdnem mindenki érzései ellentétesek ezzel. Egy alapvető szakadék van aközött, amit érzünk és amit mondanak nekünk, hogy éreznünk kell – vagy aminek tudomásulvételére kényszerítenek minket. E kérdések megválaszolása elvezet minket az építészetelmélettől a társadalmi hiedelmek és rendszerek témájához.

Szeretnék megvizsgálni egy gondolatot, melyet gyakran felvetnek az újtradícionalista építészek: hogy építészeti következményei tekintetében nem minden stílus egyenértékű; egyes stílusok romboló hatásúak nemcsak az épített környezetre, de a társadalom egészére is. Ellentétben a feltételezéssel, melyet korunk kultúrája lelkesen elfogad, az avantgárd nem ártalmatlan. A stílus-pluralizmus egy veszélyt rejt magában, mert kultuszokat enged be a társadalomba, és ezek a kultuszok le akarják rombolni a társadalmat.

A bejegyzés folytatása

Makovecz ifjú négerei

avagy: tiétek a meló, enyém a (kétes) dicsőség...

Számos épület, épületegyüttes öregbíti Makovecz Imre hírnevét - melyeket nem ő tervezett!

Magyar Építőművészet Online: Jövőakadémia (2011. február)

Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, Felcsút

"Makovecz Imre a tőle évtizedek óta megszokott módon egy ültőhelyében felvázolta a létesítendő együttes alaprajzi rendszerét és madártávlati képét – az építtetői szándék a tervezés folyamán gyakran módosult, és éppen a tervek adtak ihletet a végleges tartalom kialakításához, – és odaadta a munkát kidolgozásra egy kéznél lévő fiatalnak. A hetvenes évek közepétől mindig volt ilyen fiatal a közelében, hol munkahelyi beosztottként, hol magán mesteriskolája tanítványaként, hol a visegrádi tábor részvevőjeként, a nyolcvanas évek elejétől aztán megalakuló gmk-ja majd kisszövetkezete tagjaként, végül 1989 óta a Vándoriskola nála dolgozó építészeként. Ez a felhívás: „tessék, fiam, hozd ki belőle, amit tudsz!” azt jelenti, hogy az irányt kijelölő vázlat alapján az építésztanoncnak, ha tetszik, legénynek, végig kell rajzolnia, egyeztetnie a tervet, megrendelővel, társtervezőkkel, kivitelezővel egyezkedni és az avatásig művezetni. A mester csak akkor avatkozik be, ha valami nagyon félrecsúszik, ha meg kell menteni a munkát a kudarctól. Súlyos kettős felelősség ez: a tanítványnak avval a teherrel a nyakában kell dolgoznia, hogy Makovecz-házat tervez, azaz nem hozhat szégyent a mesterére, akinek viszont sajátjaként fel kell vállalnia a kezdő építész mélyvízben való küszködésének eredményét. A tét nagy, de a legény remekműve igazi mestert avathat.

Ez történt most kivételes minőségben Felcsúton. A feladat az akkor még vándoriskolás, azóta sikeresen diplomázott Dobrosi Tamáshoz került. Vándoriskolai jelentkezése is a szerves építészet iránti régi érdeklődésének volt köszönhető, a Műegyetemen komoly lecke volt számára az irányzat általános elutasítása, de inkább a ritkán indokolt elutasítás magyarázata, ami az épületszerkezeti megoldatlanságok, formai következetlenségek példáit általánosítva rótta fel a szerves építészet művelőinek. Dobrosi Tamás munkája lett az együttes első ütemének, a kúria Makovecz Imre által tervezett átalakításának művezetése és a két ütemben megvalósuló új épület megtervezése."

A fiatal építész azóta is folytatja a munkát az ország vezetőjének oly kedves projekten, azonban ha megkérdezzük ismerőseinket, hogy tudomásuk szerint ki tervezte a felcsúti fociakadémia és épülő stadion épületeit, vajon hánytól fogjuk válaszként Dobrosi Tamás nevét hallani?

A bejegyzés folytatása

Hórusz Kora - Makovecz, az építészet Lady Gagája

Makovecz Imre, Aleister Crowley legjobb magyar tanítványa - és Lady Gaga kollégája a nihilista show-businessben

A popzene Makovecz Imréje - okkult üzeneteket közvetít

A Makovecz Akadémia alkotmányba foglalása és rangos közművelődési intézményekkel, mint hűbérbirtokokkal való megadományozása után tovább folytatódik a több-mint-miniszterelnök udvari építészének kanonizálása, aki egy háttér-páholypaktum eredményeként nevét és megszokott látványvilágát adhatta az Erős Ember szakrális fociszentélyének tervezéséhez. (Mivel a tényleges épülettervezést a Mester nagylelkűen rábízta Inasaira és Segédeire):

origo.hu: Kanonizálja a kormány Makovecz Imre életművét

A kanonizálás szó használata, bár természetesen szentségtörő,  nem is olyan alaptalan ez esetben, hiszen a Makovecz által legfőbb példaképeként tisztelt Gaudít, akiről bírálói, eszmetársaim könnyedén kimutatták, hogy szabadkőműves, sátánista és kábítószerpropagandista volt, a katolikus egyház ellen zajló ellenséges célú hatalomátvétel képviselői egyenesen katolikus szentté igyekeznek avatni, az eljárás folyamatban van! (A továbbiakban látni fogjuk, hogy Makovecz Imre maga is aktív résztvevője volt egy időben ennek az ellenséges behatolási folyamatnak, amit átmenetileg helyi szinten sikerült visszaverni, de a védelmet magából a Vatikánból támadták hátba a már bent levő deszantosok.)

A kormányzat, illetve helyesebben a HATALOM általi "kanonizálás" tétje nem kevés a társadalom hétköznapjait érintő gyakorlati szinten sem. Az még csak az átlagember részéről vállrándítással, vagy még anyit sem reagálva elintézhető szimbolikus semmi maradhat, hogy Makovecz monográfiát és reprezentatív kiállítást kap, hogy műemlékké nyilváníthatják összes épületét, hogy ezeket túraútvonalra fűzik fel és hogy a nagyvilágban népszerűsítik majd " a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásait". Ez nem vészes, ennyit ki lehet bírni, eggyel több Orbán-kampány, ami a lelkileg egészséges emberek egyik fülén bemegy, a másikon meg ki. Azonban a program nem áll meg itt, hanem agresszívan benyomul a reálszférába is:

"Makovecz településfejlesztési-épülettervezési modelljét betennék a főépítészek továbbképzési programjába, illetve az építész, tájépítész és közművelődési szakemberképzés tantervébe. Felmérnék Makovecz hátrahagyott terveit is, hátha találnak benne olyat, ami megvalósítható, és a megvalósításra talán még pénzt is adnának"

Az a kisebbik baj, ha megépül néhány fiókban maradt terve, beleértve akár a Kárhozottak Katedrálisát is. (Bár a Sátánnak lefelé szimmetrikusan is megépítendő Szentély a fejjel lefelé álló kereszttel persze nagyon durva, még ha ezt módosítják is, tudni fogjuk, hogy ez az eredeti terv,  megépítői ennek ismeretében építik meg.)

"A padló tükör. A Szentély lefelé is megépül."

"A templom kétharmadának lefelé megépülne az inverze is, ahogy a sejteknek is egybevágó, szimmetrikus, de nem azonos "alteregója" is van. Ahogy a fának is van koronája föl és le egyaránt. Ahogy az Isten Fia is mielőtt az Atyához ment volna, mielőtt új testben feltámadt, pokolra szállt. A feltámadás, a megszabadulásaz új ég, új föld születésének drámája csak az evilág és a nem evilágból való szeretetéből, egyesüléséből és újjászületéséből származhat."

Kivel készül a Kormány felszenteltetni az ALSÓ KERESZTET ???

A bejegyzés folytatása

A spanyol atom - az igazi Guernicák és az antimodernista építészet utolsó végvára

... mely sajnos szintén elesett azóta...

Ez a bejegyzés igazából a sziámi ikerblogra, a Kitalált Újkorra is passzol, Makoveczhez nincs szorosan köze, de alapvetően építészeti téma, ezért kerül ide.

Moldova Györgynek van egy rá (és közegére) nagyon jellemző magyarfikázó novellája, "A magyar atom". A sztori annyi, hogy a magyarok is szeretnének atombombát (a szocializmus idején), de TERMÉSZETESEN az összerakás közben fordítva nézik a tervrajzot, ezért a kísérleti atomrobbantás helyén egy város nő ki a földből.

(Igaz, hogy az ilyen fordítva nézett tervrajzok és hasonló hanyagságok jelensége, az egyre hanyatló színvonal valóban jellemző volt a szocializmusra - illetve főleg azóta a modernizációsújtotta nyugati világra is - de Moldova nem "A szocialista atomot", vagy "A modernizáció atomját" írta meg, hanem a "magyart". Ez teljesen beleillett az ő és zsidó író társai, pl. mindkét magyargyalázó Kertész életművébe, melynek egyik fő üzenete a magyar (goj) önérzetének rombolása, a gazdatársadalom fősodor közösségi tudatának pocskondiázása. Ennek magyarázatát Izrael Sahak: Zsidó vallás, zsidó történelem - 3000 év súlya c. könyvében leljük:

Létezik továbbá elõírásoknak egy sorozata, amely nemzsidók vagy azok tetteinek dicséretét megtiltja, kivéve, ha egy ilyen dicséret hallgatólagosan zsidók vagy azok tetteinek magasabb fokú dicséretét foglalja magába. Így például Agnon, az író hazatérése után Stockholmból, ahol az irodalmi Nobel-díjat kapta meg, dicsérte az izraeli rádióban a svéd akadémiát, gyorsan hozzáfûzte: "nem felejtettem el, hogy tilos nemzsidókat dicsérni. Dicséretemnek azonban különös oka van." - azaz, hogy egy zsidó kapta meg a díjat.

Logikus, hogy ha egy közösségben vallási parancsolat rangjára emelték a "gojok" dicséretének tilalmát, ott lépten-nyomon szidnak minket, még a vallási máz lefoszlása óta is, a szekularizált zsidó tudatiparosok is, közvéleményünk többsége persze nem is sejti az irritáló jelenség ezen okát.)

E bejegyzés tárgya azonban most az, hogy az abszurd ötletet bizonyos értelemben mégis megvalósította egy másik bűnös, sőt fasiszta nemzet, a spanyol, illetve e nemzet bűnös, fasiszta elemei, akik nemcsak legyőzték saját társadalmuk haladár ötödik hadoszlopát  és azok internacionalista szövetségeseit, hanem néhány éven, pár évtizeden át dacoltak a modernista építészet és urbanisztika szőnyeg-, sőt atombombázással felérő világtrendjével is. A fordítva összerakott spanyol urbanisztikai bomba felrobbantásának helyén csodálatos, emberhez méltó épületek és városok nőttek ki a földből egy olyan korban, amikor az ilyen épületek sorsa világszerte a pusztulás volt még békés körülmények között is. (Mert a modernisták bombája "jól" volt összerakva!)

A bejegyzés folytatása

Nikos A. Salingaros: A Huszadik Század építészete, mint Kultusz

(Gropius) "Szeretett volna egy kultikus épületet emelni, hét boltívvel, melyek a hét fő erényt szimbolizálták volna, azúrkék üvegboltozattal, rajta arany nap és csillagok. A művészettörténészek találtak egy hasonló leírást 1616-ból a Fama Fraternitas-ban, mely a Christian Rosenkreutz által alapított rózsakeresztes testvériség működését írja le." (forrás)

(A fenti illusztráció nem része az eredeti esszének, BCS)

-------------------------------------

1. Bevezetés

Arra a meglepő felismerésre jutottam, hogy az építészeket nem érdeklik az építészet törvényei. Ehelyett épületeiket művészeti divatok és rövidéletű filozófiai megfontolások alapján tervezik. Ugyanez a reakció váltotta ki kiváló kollégáim, Christopher Alexander és Léon Krier erőfeszítéseit az építészet tudományággá reformálására. Egy másik közelmúltbeli kísérlet volt Károly herceg kezdeményezése. Annak ellenére, hogy a brit közvélemény túlnyomó többsége támogatta az építészetről alkotott emberi felfogását, a herceg kísérlete végül kudarcba fulladt. Hogyan tudja az építész szakma ilyen sikeresen visszaverni a reformkísérleteket? Azt hiszem, hogy a válasz egy rendszer-jelenségben rejlik. Az építészet egy kultusz, és az utolsó dolog, amit egy kultusz szeretne, hogy egy egzakt tudományos diszciplínává alakítsák át. Ennek oka, hogy a két fajta rendszernek nagyon különbözőek a belső szerkezetei, amelyek kialakítják az ellenőrző hatalmi struktúrákat. 

Folytatás