Viktor és Imre vezet az új világba - avagy a Nagy Páholypaktum

Hogyan lett Makovecz rituális udvari főépítész és hogy válhat(ott) a rezsim Bálványává?

Senki nem lepődik meg azon, hogy a minap újra (nem először) bedobták Makovecz állami kanonizálásának újabb lépését, a "Magyar (ál-)Szent" monumentális, arcképét is tartalmazó emlékművének az ország egyik kitüntetett pontján való elhelyezését. Jól illik ez a korábbiak, "az életmű nagy alkotásainak" műemlékké nyilvánítási terve, a "fiókban maradt  nagyszerű tervek", köztük a krisztinavárosi Kárhozottak Temploma megépítéséért való lobbizás és az építési szabályzat makoveczi stílusú átszabási tervezete sorába. Magától értetődőnek (ha indokoltnak persze nem is...) tűnik ez a kultusz azok után, hogy Orbán Viktor személyesen búcsúztatta temetésén az építészt, aki halála előtt a (több mint) miniszterelnök rituális udvari főépítészévé vált, nevét adva a felcsúti szakrális létesítmények terveihez. (A tényleges tervezést tanítványaira hagyva.) Makovecz pedig élete alkonyán Orbánnak egyenesen kozmikus megváltói funkciót tulajdonított. (Viktor és Mihály vezet az új világba – mondja Makovecz Imre építész, Hetek, 2009. május)

Aki ezek után azt hiszi, hogy ez a kölcsönös adoráció töretlen volt azóta, hogy a két közszereplő sok éve kapcsolatba került egymással, és hogy kölcsönös, őszinte tiszteleten és rokonszenven alapult, azt megtévesztette az utóbbi néhány év propagandája által kreált látszat. Valójában épp a felcsúti fociszentély körüli keresztapaságban kicsúcsosodó udvari építész szerep elnyerése előtt egy néhány éves "mosolyszünet" árnyékolta be kettőjük viszonyát, ennek magyarázata pedig titkos páholyok világába vezet...

Hamis PR-mosolyok a Polgárok Házában, 2004