július 18, 2014

A betonbrutalizmus reneszánsza a magyar Országházban is

Ez a bejegyzés igazából nem Makoveczről szól, csak azért kerül ide, mert ez az egyetlen építészeti-urbanisztikai témájú blogom. De hogy neve legyen a gyereknek, természetesen bele tudom keverni Makoveczet is! :-)

Az okkult témától most eltekintve, az egyik fő ok, ami miatt Makovecz, akire a 80-as években még én is  reménykeltően figyeltem fel, átverte a közönséget a modernizmus meghaladását és a magyar (népi) építészeti hagyományhoz való visszatérést hirdető 80-as évekbeli retorikájával. Később aztán el is hagyta ezt a retorikát és kimondottan gyalázkodó megjegyzéseket is tett a "népieskedésre", mint idéztem korábban, de azt azért eltűrte, hogy a dumát komolyan vevő tanítványai például a katasztrófák utáni újjáépítések keretébben alkalmazzák ezt a programot, tűrhető eredménnyel.  (Ha persze nem is kiválóval, de voltak külső korlátok is, meg persze a Főnök érdeklődésének hiánya miatt nem a hagyomány színvonalas felélesztéséhez szükséges tudás megszerzésére fordították az organikusok erőforrásait.) És persze a szokott módon eltűrte, hogy tanítványai e valóban jó irányba mutató munkáit is neki tulajdonítsa a személyi kultuszát fenntartó PR-iparág.

Az "organikus" (álorganikus) iskola és Guruja legfőbb mulasztása és bűne a modernizmus-posztmodernizmus kapcsán az, hogy elpazarolták a lehetőséget, amely valójában a gengszterváltás ELŐTTI évtizedre már javában kínálkozott: hogy a közvélemény és meghatározó értelmiségi rétegek totálisan megcsömörlöttek a mindent agyonbetonozó-elsivárító, a régi építészeti örökséget szőnyegbombázó modernizmustól és rengeteg alulról jövő kezdeményezés volt az emberibb építészethez való visszatérésre , a 89 előtti évtizedben is. A 89-es fordulat a házgyárak leállásával és a korábbi rezsim ideológiájának teljes tekintélyvesztésével még fokozta a tradíció újjáélesztésének lehetőségét. Ennek programját, vagy ami akkor annak tűnt, verbálisan legismertebben (mert már működött a PR-gépezete) épp Makovecz és köre képviselte akkoriban. Sajnos teljesen hamisan, mint később kiderült, mert őt a pokoli okkult jelképek karikatúraszerű elhelyezése érdekelte már akkor. És a téma iránt alaposabban érdeklődők a szekta saját Országépítőjében olvashatták, hogy az álorganikusok nagyon is tudatosan számontartják, hogy okkultista gyökereik teljesen azonosak például a Bauhauséval. Később pedig az érdeklődő kevesek láthatták, hogy Makovecz és a dekonstruktivista bűnöző Frank Gehry milyen meghatottan ölelgetik egymást Pesten.

"Öleli, csókolja a Gehryt, akit nagyon szeret"
A puszipajtás Gehry egyik gaztette a sok közül:

"Lou Ruvo Agyegészségügyi Központ, Las Vegas"
Egyrészt akinek ez tetszik, az megérdemli, hogy bekerüljön ebbe a gyógyintézménybe, másrészt a nihilista filozófián alapuló dekonstruktivizmus egyértelműen egy tudatos támadás az emberi épelméjűség ellen...

Tehát Makovecz egy percig nem gondolta komolyan az embereket, a társadalmat kiszolgáló jó öreg hagyomány felélesztését, folytatását,  az ő ámokfutása a hagyományos épületeket, városi szövetet letaroló beton-brutalizmussal és a világszétverő, agyrobbantó dekonstruktivizmussal közös szellemi gyökerű. És persze ez megjelenik magának Makovecznek és tanítványainak is a nyers betonfelületek iránti vonzalmában is, lásd a Betonovecz c. bejegyzést és az egykor a legmakoveczistább tanítványnak tartott Ekler Dezső aljas Hitler-bunkereit, amit például történelmi borvidékekbe rondít bele perverz élvezettel. Aki egy misztikus rangú magyar borvidéket gyaláz meg ilyen betonszörnyeteggel, az olyan, mintha az anyját becstelenítené meg. Jellemző, hogy az irányzat szellemi gyökeréül szolgáló nihilista-kabbalista felfogás egyik legtipikusabb, az Isteni Rend elleni lázadást kifejező szimbóluma mindig is az incesztus volt...

Ekler Dezső ( egykor a leghivatottabb Makovecz-tanítvány): Pezsgőérlelő, Somló

Hogy a modernizmus elleni retorikát magának első helyen kisajátító Makovecz-szekta valójában nem gyakorolta a modernizmus által megsemmisíteni szándékozott valódi emberi építészeti hagyomány felélesztését, azért különösen nagy bűn, mert a 89 előtti és körüli tekintélyvesztésből a betonbrutalista banda elég gyorsan magához tért, és nem utolsó sorban Makoveczék szabotázsa miatt (ahogy pl. a legyek szaporodása ellen a ravasz tudósok steril hímeket bocsátanak ki, akik kiszorítják a potenseket) újra arcátlanul belerondítják betonszörnyeiket a közösségi terekbe, a hazába, a világba. A társadalom 89 előtti és körüli, aktív cselekvést szülni képes kollektív utálata a betonbanda iránt eloszlott, fásultságba hanyatlott. Megint olyan arogánsan lenyomhatják a torkunkon a Szépség meggyalázására szánt nyers betonfelületeiket, mint a modernizmus fénykorában.

Az aktuális példa elvileg nem tartozik a legdurvábbak közé, mert nem igazán látványos közterületen található, viszont ezzel szemben a haza és a magyarság egyik legszimbolikusabb épületében, a magyar Országházban épült. És egy részben kihagyott lehetőség, mert az Ország Házába korábban belerondított, a diktatúrát jelképező funkciójú betonkocka (Rákosi-kori lehallgatóközpont) elbontásával felszabaduló helyet foglalta el méltatlanul. Elkészült az Országház új földalatti látogatóközpontja. A betonbrutalizmus mai pozícióiról sokat elárul az új létesítményt bemutató egyik cikk mondata:
"Az egyelőre üres kiállítótérbe lépve olyan érzésünk támad, hogy a magasztos intézmény lehetne akár egy trendi minimalista berlini technóklub is."
Nem túlzás, simán lehetne:


A legdurvább azonban az új látogatóközpont kiállítóterme, ahol az üvegtetőn keresztül a fentebbi részekkel ellentétben közvetlenül látszik a régi, patinás épület:


Ha nem szabotálták volna el az álruhás nihilisták a modernizmus tekintélyének megrendülése idején a hagyományhoz való visszatérést, ezt az üvegtetőt az Országház építészeti stílusához illeszkedően lehetett volna megépíteni. Az épület építésének időszakában, illetve már korábban is a 19. század második felében Európa-szerte számtalan szépséges üvegtető készült kiállítócsarnokok, pályaudvarok, kastélyok, villák télikertjei, vagy áruházak, bevásárlóudvarok számára.

Elég lesz most egyetlen hazai példa, mely néhány évvel az Országház átadása után készült Budapesten, tehát annak közvetlen kortársa, a Párisi Udvar szépséges üvegtetőzete:


De magának az Országház-épületnek az eredeti megoldásai is nyújtanak mintát, illetve ízelítőt abból, hogy milyen igényesen oldották meg akár a szellőzőrendszer légaknáinak fedését is:


Züllött korunk névjegyeként jött a bunkó betonrács...

Makoveczék elszabotálták, tehát a Feladat ránk vár, az emberszerető, és az Isteni Rendet, a Teremtés Művét  elfogadó, a Szépet és Jót szerető normális építészeti Hagyomány felélesztése a mi dolgunk!

101 megjegyzés:

Raabkonzol írta...

Nem láttam, nem tudom, fényképről nehéz érezni egy teret, de nem tűnik végképp elrontootnak...

Névtelen írta...

Tihanyi, pannonhalmi apátságok kibővített részeit is ezek az ocsmány betonfelületek, föld alá süllyesztett kockák jellemzik. Tényleg olyan érzés, mint egy atombunkerben, már csak a konzervek hiányoznak a vaspolcokról. Tudjuk régóta, hogy a kaotikus egyház is kinek a szekerét tolja, de ez elég nyílt szimpatizálás az alvilág erőivel. Aztán lehet, hogy ők teljsen ártatlanok és ez valami hülye divat. :)

Névtelen írta...

"Egyrészt akinek ez tetszik, az megérdemli, hogy bekerüljön ebbe a gyógyintézménybe..."
???? ???
??????
??????????

Bobkó Csaba írta...

"Lou Ruvo Agyegészségügyi Központ, Las Vegas" Nem ellenőriztem, de a név olyan elmegyógyintézet-félét sugall, vagy mindenesetre az agyegészség és betegség kutatási központját, tehát akinek az ilyen szörnyépítmény tetszi, az vagy rászorul az agya gyógyítására, vagy csak a konformista tökfejek táborába tartozik, mint a tömeg azon tagjai, akik a király új ruháját tényleg látni vélik, nem csak félellemből hallgatják el, hogy az illető csupasz. Én a Kisfiú vagyok... (Akkor jó, hogy idetalált, kedves Kislány! :-) )

Névtelen írta...

nemrég olvastam, csak nem találom a linket, hogy az egyik legelső bauhauslerünk Weimarban Gropius iskolájánan, a pécsi Forbát Alfréd (zs+), a 20-as évek végén Svédországban dolgozott és vmely teamben egy kockaházat húztak fel részben az ő tervezésében.

Nos, Forbát megemlíti, hogy a kockaház felavatási ceremóniája őt szabadkőműves rituáléra emlékeztette!

z

HT írta...

Jó napot kívánok. Tudom, ez a komentem nem vág egyenesen a témához, de lenne egy kérésem-kérdésem. Dunaszerdahelyen élek, ahol a bel-város nagyrészét Makovecz Imre tervezte. A városháza, a régi zsinagóga épülete, a főtér, számos üzlet és polifunkciós épület viseli a keze nyomát. Jól emlékszem, mikor a tervek nagyrésze elkészült, akkor a város az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő telkeket a centrumban úgy bocsátotta áruba, hogy az érdeklődőknek el kelett kötelezniük magukat arra, hogy a telek megvásárlása után megépítik az épületet, amelyet a város-átépítési projekt keretei között Makovecz Imre tervezett. Ennek az igyekezetnek hála viszonylag egységes és szép látványt nyújt ma a város látképe. http://bagyinszki.eu/archives/1594 Ezen okok miatt nagyon meglepett a tény, hogy valójában sátánista motívumok kerülhettek így a mindennapi életünkbe. Nagyon örülnék egy cikknek, amely leírná, hogy konkrétan Dunaszerdahelyen, milyen motívumok vannak hova beépítve. Előre is köszönöm. További jó munkát. Szív üdv. HT

Bobkó Csaba írta...

Kedves HT, személyesen még a Makovecz-féle átépítés előtt jártam Dunaszerdahelyen, a linkelt képeken nem látok semmilyen sátánista elemet és bár nem tartom kiválónak épjtészetileg, de valóban nem is rossz. A Makovecz-életmű átlagától jobb. A városházán látszik, hogy két korábbi lapostetős modernista téglatest lett megmagastetősítve, ez is elmegy, a torony ablakai rosszak. Eleve nincs funkciója a toronynak, öncélúan drágít, de Makovecznek ettől sokkal rosszabb, botrányos tornyai vannak máshol. Viszont nagyon is tervezett sátánista szimbólumokat Dunaszerdahelyre, ráadásul kedvenc módszerével katolikus templomba, csak tudtommal - szerencsére -nem épült meg. Itt kitértem rá:

http://ordoguzo.blogspot.com/2010/12/sz%C3%A1momra-s%C3%B6t%C3%A9ts%C3%A9g-legal%C3%A1bb-olyan-fontos.html

HT írta...

Kedves Csaba, hálásan köszönöm gyors válaszod. Sajnos a linken, amit ajánlottál épp az a kép nem töltődik fel, ahol a templom terve lenne... Továbbá azt szerettem volna kérdezni, hogy ezekben az épületekben ill. a városháza üléstermében se vélsz felfedezni semmit? http://www.parameter.sk/sites/default/files/styles/gallery_big/public/article_image/varoshaza_ulesterme_dunaszerdahely.jpg vagy http://www.dunstreda.sk/files/dsc_0500.jpg. Vagy ezeken se vélsz felfedezni semmit ? http://www.dunstreda.sk/files/kg18305_0.jpeg,http://www.dunstreda.sk/files/dsc_0915_0.jpg, http://www.dunstreda.sk/files/dsc_0374_0.jpg. Egyébként szerintem az ülésterem a városházán elég fura. Domináns jellege van a címernek, amit igazából soha nem értettem milyen történelmi hagyomány alapján alkotott meg Püspöki Nagy Péter. Kíváncsi lennék, mit gondolsz Püspökiről, mert sok címer javaslata elég fura. Baráti üdvözlettel, HT

Bobkó Csaba írta...

Az első kép eltűnt, de az interneten találsz e tervről képeket és a többi nálam is ott van, sátáni. A szerdahelyi városháza rossz, nem funkcionális, a nyújtott szív alakú asztal szerepel Makovecz rajzai között, valami kabbalista jelkép, nem tudom mi. A városrehabilitáció során jobban jártatok volna teljesen tradícionális épületekkel, ezek visszahozását akadályozza a szélhámos Makovecz stílusának ostoba kultusza. Ha bárhol a tanítványai ilyet akarnak rásózni magyarokra, javaslom a helyi tiltakozást. A békebeli régi, szép és jó épjtészethez kell visszatérni. A címerek ügyében nincs infóm, nem lehetett visszatérni a háború előttiekhez? Nagyobb városok azt használják, Zsolna, Besztercebánya, stb, gyakran árpádsávval... :-)

Névtelen írta...

Beteg vagy te, kedves cikkíró... Kár, hogy azért kerül néhány ember, aki elhiszi azt a kóklerséget, amit írogatsz itt össze-vissza.

Bobkó Csaba írta...

Konteós szemem két hímivarsejt között méhet és petefészkeket vél felfedezni a szecessziós zsidó építész házának kapuján:

http://index.hu/urbanista/2014/11/25/lepukkant_hazban_igazi_kincs_elfelejtett_szecesszios_mester_elfelejtett_budapesti_gyonyorusege/

Pár évvel később terrorizálták a 19-es kommünzsidók a magyar kicsiket az iskolában erőltetett szexuális felvilágosítással, mint Tormay Cecíliától is tudjuk. A német UFA filmgyár pedig a háború utáni válságos években elárasztotta a német piacot a "szexuális felvilágosítófilmeknek" álcázott pornóval. Régi kabbalista mánia a szexuális szimbolika.

Névtelen írta...

Zseniális, félművelt szélhámos a blogíró. A kor gyermeke. Ennyi.)

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, de ne tessék a másik kézzel visszavenni az egyikkel adott kitüntetést! Méghogy a kor gyermeke... Belőlünk, zseniális szélhámosokból, akiket még félműveltségünk se húz vissza, nem terem minden bokorban!!! :D

Névtelen írta...

Mindkét jelző szélhámos minőségére vonatkozott, nincs tehát ellentmondás!)) No, de komolyra fordítva, jó toll, körmönfont logika, Csaba, miért nem hagyod ezt a marhaságot, és foglalkozol valami tényleg értelmes, konstruktív dologgal? Menne, Te is tudod.

Bobkó Csaba írta...

Kedves tisztelőm, én több értelmes, konstruktív dologgal foglalkozok, többek között Makovecz Imre hazug személyi kultuszának rombolgatásával! :-)
Az eredmény siker esetén maximálisan konstruktívnak igérkezik, mert egy szép és jó építészethez való visszatérés, illetve az ilyen építészet tekintélyessé, fősodor rangúvá tétele feltételezi a ma tekintélyes szélhámos álépítészeti irányzatok tekintélyének lerombolását. Ahogy a 20. század elején is a hagyományos, alapvetően jó építészet démonizálásával kezdték aknamunkájukat az okkultista alapon álló álépítészek, a Bauhaus, mellyel a közös gyökereket a Makovecz-szekta elismeri.

Névtelen írta...

Jó. Ha valóban komolyan gondold mindezt, érdemes lenne beszélgetnk a témáról. Én magam építész vagyok, de az a fajta, aki nem vonja kétségbe a szakmán kívüliek kritikai jogát, sőt... más kérdés azonban az Általad írt "szép és jó építészet" definíciója, hiszen a jelzők közül minimum az egyik abszolút szubjektív. (Ugye, milyen parttalan lenne mondjuk a "szép ruha" egységes paramétereinek meghatározására irányuló vita?) Aztán egy következő szegmens (és kétségtelen, hogy ebben van igazságod) az építészetnek, mint entitásnak az elmúlt száz esztendő alatt történt átalakulása, vagy, ha jobban tetszik, részleges elfajulása, meg ezeknek az okai. Ez a kérdéskör viszont nemcsak Makoveczen, de az összes építészet is túlmutat, ezt civilizációs, társadalmi, gazdasági, kulturális, jogi, stb. összefüggésekben kell és lehet vizsgálni. És a szimbólumok, formanyelv, térstruktúra... Igazad van, ez már részben személyfüggő és oké, MI ezen a téren tényleg meghökkentő, formabontó, talán provokátor is, de hogy sátánista... NEMÁÁÁÁ!!!)))))

Bobkó Csaba írta...

Érdekes,de a hagyományos építészet és a pusztulására törő modernista (és utódai) építészet egyik legeredetibb kutatója, Salingaros matematikus és fizikus és komolyan azt gondolja, hogy a szépség fogalma az építészetben IS levezethető természeti törvényekből. Modern korunk a racionalista címke demagóg használata ellenére a mágia kora, amikor a tömegek tudatát sikeresen befolyásolják "ráolvasásokkal" (film, reklám, stb.) és valóban könnyű az agyakba, például építészek agyába mosni egy olyan esztétikai értékrendet, melyben a korábbi szép a csúnya és viszont. De a tömegekre pont ez kevésbé hat, miközben a fogyasztás terén nagyon is elvarázsolhatók. Azért a gyerekek tán még ma is hagyományos házikót rajzolnak szívesebben, nem modernista formákat. Az átfogó civilizációs lezüllés mögött, melynek az épjtészet valóban csak egy szegmense, egy vallási alapú ideológiai összeesküvés áll. Kicsit leegyszerűsítő egy az egyben sátánizmusnak nevezni, de a lényeget tekintve mégis megállja a helyét. A végső ok ez, a pusztítás vágya, vagyis a Gonosz princípiuma. Ami Makovecz sátánizmusát illet, ha végignézted a blogot, talán kezdhetnéd a vitát a verbális megnyilvánulásai értelmezésével, amiket idéztem a Sötétségről, a Gonoszról. M. képzett okkultista volt, talán tudsz valamit e témáról.

Névtelen írta...

notRégóta olvasom a blogodat, Salingaros ide ollózott tanulmányait (pamfletjeit?) például több kollégámnak-barátomnak is elküldtem, hidd el, egyikük sem utasította el élből, igen jó és hosszú beszélgetések elindítói voltak. Amit például az építészet kultusszá válásáról ír, sok heves bólogatást eredményezett, ez is bizonyítja, hogy a szakma azért nem annyira egyöntetűen agymosott, mint azt esetleg Te is gondolod. Kétségtelen, hogy van egy ménsztrím irány az Euroatlanti, meg az ezt követni kívánó közel-keleti világban, (sőt, a távol-keletiben is), ami, ha úgy teszik, sematikus, öncélú, irracionális és valóban úgy tűnik, hogy ez tud megfelelő mennyiségű pénzt kicsikarni a politikai- meg gazdasági elitekből, ergo az említésre méltó nagyságrendű épületek vonatkozásában kis híján egyeduralma van. Kérdés azonban, hogy a jelenség mögött valóban az Általad említett "sötét oldal" kozmikus volumenű aknamunkája van-e, vagy pusztán a hitvány, műveletlen és sznob elitek, meg a szemfényvesztő,pénzsóvár alkimista-építészek szerencsétlen és véletlen egymásra találása. Hidd el, Csaba, (legalábbis) a hazai építészek zöme nem ilyen. Más kérdés, hogy büszkeségből, szeméremből, vagy csak kapcsolatok meg lehetőségek hiányában nem tudnak a sztárok nagyságrendjében épületekkel megnyilvánulni. Aztán. A viszonylag híres és foglalkoztatott honi építészek által alkotott modern középületek jelentős része egyszerűen jó. Vegyük csak példának a témához 2014.08.09.-én hozzászóló Névtelen pannonhalmi példáját. A Skardelli György által tervezett fogadóépület hatalmas negatív visszhangot váltott ki, nagyon széles körben. Nevezték bunkernek, trafóháznak és ezek a legenyhébb jelzők voltak. Először én sem értettem. Viszont szerettem volna érteni, így vettem egy jegyet, és bejártam a mindenki számára elérhető programot, aminek ez a fogadóépület csak EGY ELEME. Azonnal világossá vált az építész célja, amit a házzal tökéletesen meg is valósított. Ezzel azt akarom mondani, hogy egy épületet nem lehet a közegéből kiragadva, funkciójának és üzenetének, helyszínének és integrálódásának hiányában, puszta autonóm formai vagy anyaghasználati kísérletként vizsgálni. Ha egy cipőbolt kirakatában látunk egy síbakancsot, amit a funkciótól függetlenítve, puszta általánosságában veszünk szemügyre, vagy próbálunk fel, egy ormótlan, sőt kényelmetlen lábbelit látunk, amit biztosan nem veszünk meg. Hanem, ha egyszer is megpróbálunk mondjuk szandálban síelni... És a Skardelli féle épület kritikusai között folytatott magán-felmérésem eredménye az lett, hogy a 90%-uk bizony autóból, kívülről látta csak. Értesz, ugye?

Névtelen írta...

Még valami: a "hagyományos építészet" kifejezést nem tudom értelmezni, definiáld, kérlek! Köszönöm! Sz.

Bobkó Csaba írta...

Annak a mintájára, hogy a fizika az, amivel a fizikusok foglalkoznak, a hagyományos építészet az, amit a 20. század első harmadában globális hatalomra jutott modern építészet (és mai utódai, ha tagadják is "modern" jellegüket) megtagadott és ellenségnek tekintett és melyet máig ellenségként kezel. Másik definíció: az az építészet, melynek szakmai tudása az emberiség többezer év alatt felhalmozott tapasztalatait testesítette meg, ezért a társadalom számára szépet és jót alkotott. A megtagadását jelentő modernizmust terrorral kellett a társadalomra kényszeríteni. Lásd pl. spanyol polgárháborús bejegyzésemet.

Bobkó Csaba írta...

"a hitvány, műveletlen és sznob elitek" - ezek a modernizmus puccsa előtt is, meg azóta is pontosan olyan épületekkel fejezik ki frissen nyert magas státuszukat és vagyonukat, aminek akkor nagy presztízse van. A különbség az, hogy a puccs előtt magas presztízse értékes, a felhalmozott tudást megtestesítő reprezentatív épületek voltak (pl. a 19. század végén olyan épületek nagypolgárok számára, amiket párszáz évvel azelőtt fejedelmek építtettek maguknak), azóta pedig a puccsista álépítészek ÖNKÉNYES ocsmányságai. Tehát SEMMILYEN befolyása nincs az építészet arculatára annak, hogy a megrendelő hitvány sznob újgazdag, vagy sem. A felforgatóknak a TEKINTÉLYT kelett elrabolnia, saját szélhámos, nihilista tákolmáynaikat ezzel felruházni és az addig joggal megbecsült építészet termékeit attól megfosztani. Nem véletlen, hogy a modernisták győzelme egybeesik a bolsevikokéval, az összefüggés a lehető legszorosabb. E mozgalmak mögött pedig nem találunk más okot, mint a többezer éves metafizikai világrombolást.

Névtelen írta...

Értem. Annyiban egyet is értek (ami a lényeget tekintve nem kevés!), hogy a mindenkori elit bizony soha nem csak kifogástalan ízlésű és arányérzékű egyénekből állt. De ki is egészítem ezt mindjárt azzal, hogy ez bizony minden korban meg is nyilvánult az épített tárgyi kultúrában is, akár teljes stílusirányzatok nagyságrendjében! (lásd pl. barokk, rokokó, vagy a késői szecesszió) Ami a felhalmozott tudást illeti, technikai értelemben ma is ez jelenti az ember építési tevékenységének alapját, kiegészülve természetesen a legfrissebb ismeretekkel. Ez szintén mindig így volt, ott van például a gótika, még a neve is gúnyolódás eredménye és kezdeteikor szokatlansága, újszerűsége, formái és merészsége miatt a széleskörű támogatottsága a nullához konvergált. A XIX. sz. végén, akárcsak előtte és utána is, funkcionális és esztétikai értelemben egyaránt születtek jó és rossz házak. Az hogy a múlt század elejétől kezdve az arányok ezen a. téren eltolódtak, akár igaz is lehet, dehát, ahogy Magad is tudod és írod, jellemző ez az összes művészeti ágra. Értem én, hogy pont ez az, ami miatt ide dátumozod ennek a pusztító a sötétségnek a térnyerését, én sem zárom ki ezt, de nem is látom bizonyítottnak. A másik a forma és tömeg, mint kifejező eszköz. Az ember ősi vágya, hogy a tárgyait, épületeit a célszerűségen túl valami többletet felruházza. A folyamat azonban interaktív: az alkotó személyisége maga is külső tényezők hatására formálódik,születésétől kezdve egészen az adott alkotás létrejöttének pillanatáig. ebben az értelemben a mű az alkotó személyiségének és a alkotót körülvevő komplex környezetnek együttes leképeződése. A huszadik század elejének hiperindusztriális közege törvényszerűen új formákat követelt, ebben az értelemben is. Nézd csak a zenét:ha valaki, hát Bartók az ősi tudást használta, de új, nonkonform testet kellett adjon neki, hogy érthető és értelmezhető legyen az adott közegben. Nem akarom ellógni, haladok MI munkássága felé, csak lassan.))) Sz.

Bobkó Csaba írta...

Tárt kapukat döngetsz, MI személye elég jelentéktelen ezekhez az alapvetőbb kérdésekhez képest... :-)
A "hagyományos építészet" általam is, de persze még inkább Salingaros, Alexander, Krier, Duany stb. által használt definíciója egyáltalán nem zárja ki, hogy új formákat vezessenek be az építők, akár új funkció megjelenése miatt, akár azért, mert egyszerűen egy építésznek/kőművesnek/amatőr építkezőnek eszébe jut valami új ötlet. Természetesen új igények nem a 20. század elején jelentek meg először, a klasszikus ipari forradalom új funkciók sorához igényelt új, vagy korábbi funkciókat kielégítő korábbiakból adaptált formákat. A gyáripar, vagy például a vasút infrastruktúrája jó példa erre. Csak hogy a modernizmus forradalma előtt az új igényeket is a meglevő tudás természetes felhasználásával elégítették ki, amihez jöhettek az újítások, a kísérletezés, ezek eredményeit pedig a gyakorlat ítélte sikeresnek, vagy kudarcnak. Nem bvolt még ideológiai, szektás terror, amely a józan ész ellenében erőltetett volna dogmatikus megoldásokat (pl. a lapostető később), vagy terrorizálni akarta volna a megrendelőket. (hogy is tehette volna, még a kutya csóválta a farkát) Vesd össze ezt Makovecz dühkitöréseivel, amikor habzó szájjal szidta az egyházi vezetőket, hogy nem tervezhet többékatolikus templomot Csonkamagyarországon. Régen magától értetődő volt, hogy ha egy építész elvesztette valakinek a bizalmát, azt nem verte nagydobra és nem szidta a volt megrendelőt, mert a többi potenciális megrendelő is becsapta volna az ajtót ilyen pimasz alak előtt! Ez nem kizárólag MI jellemhibája volt, ez egy alap jellegzetessége a modern szektás építészetnek, ahol az indokolatlan hatalmat bitorló sarlatánok terrorizálni próbálják a megrendelőket, lásd Tom Wolfe: From Bauhaus to Our House c. klasszikusát.

Bobkó Csaba írta...

Bartóktól a falat tudnám kaparni, ha hallgatnám, de róla e blogon ez jut eszembe:
' "(...) a Makonában akkor készült a Kékszakállú díszletterve (napirenden voltak annak megvalósíthatósági, szállíthatósági korlátai (zsinórpadlás) - emlékszem Makovecz egy örömteli felkiáltására: "Gyerekek, itt mindent lehet! Nincs szerkezet, nincs statika!"). '

És ez egy kiváló "bűnjel", mit szólnak az építészek egy ilyen őszinte, nem nagy nyilvánosságnak szánt vallomáshoz, milyen építész az, aki az építészet legalapvetőbb velejáróit NYŰGNEK érzi??? A tanú, akitől erről az őszinte felkiáltásról értesültünk, ugyanerre gondolt ennek kapcsán:

"Az ekkori és ezutáni épületeken megjelenő szimbolikus nyelv, a megidézett homlokzatrészletek, az egyes építészeti elemek halmozása (Sevilla), azok lényszerű megjelenítése (Stephaneum, Siófok), a kiállítás- vagy erősen szimbolikus-szakrális tartalmú épületek (Sevilla, Kakasd) az iménti élménnyel és asszociációval felkínálnak a „szimbolikus térhasználat” mellé egy másik szót is: díszlet."

MI csak azért álcázta magát "épjtésznek", mert ezen a szakterületen sikerült felépíteni az ő imázsát és kedvenc jelképeit épületnek álcázva sózhatta rá a közönségre. Bartók ennyit ér, hogy ezt a leplet itt jól leránthattam! :-)
Ami a politikában a bolsevizmus, az építészetben a modern, az a zenében Bartók és felforgató társai, akik direkt a hallgatók idegeit akarják borzolni, ahogy a modernista építészek a nézőkét, lakókét. Nem véletlen, hogy csupa kabbalista sztorit zenésítette meg és ezért imádta Makovecz ezeket, mert az előadásukhoz kabbalista díszleteket tervezhetett és végre nem kellett színlelnie, hogy ezek épületek.

Névtelen írta...

Rendszerezzünk kicsit, Csaba! (Meg is ragadom az alkalmat, hogy bemutatkozzam: Szabolcs.) Ha van kedved, vegyük sorra az érveket-ellenérveket, csak ne csapongjunk, kérlek, irányzatok, nevek, definíciók, korok, épületszerkezetek között, mert én elég lomha gondolkodású ember vagyok, nem fogom tudni követni. mivel kezdjük a bipolárissá vált építészet két nagy korszakának (modern vs modern előtti) összehasonlító elemzését, technikai megoldások, funkcionális alapelvek, stílusok, formavilág, díszítmények, településszerkezet, stb., válassz fegyvernemet!)) Sz.

Névtelen írta...

Nyűg bizony! Az emberi szellem folyvást kitörne a természet törvényeinek zsarnoki hatalma alól: ez fajunk Bábele.)) De tényleg: hány álmatlan éjszaka van mögöttem, amit meddőn átgondolkodtam, hogy apapírra húzott vonal valahogy létrejöhessen a térben... Nagy esély és lehetőség a díszlet, sajnos sohasem volt lehetőségem-képességem foglalkozni vele, de néhány, díszlettervezéssel is foglalkozó építész barátom ilyen munkáit mindig irigyeltem!)) A zenei ízlésünk más - ez máris kiderült. Emerson Lake and Palmer? ))) z

Bobkó Csaba írta...

Valóban, szerteágazó a témakör, módszeres vitához kell valami lehatárolt téma. Számomra a legdurvább erőszak egyértelműen nem az egyes épület szintjén történt, hanem az addig urbanisztikai szerkezet-modellek forradalmi szétverésének programjával. Lásd pl. Corbusier hírhedt tervét a párizsi belváros "átrendezésére", az izoláltan álló toronyházakkal, a városi szövet kiirtására. Áltralában is egy ilyen összehasonlítást a bipolarizálók, a modernisták elméleti programjának ismertetésével logikus kezdeni, mit vetettek ők az átkozott Régi építészet szemére, mit tartottak "Bűneinek" és mit javasoltak helyette. Ami a tervek bemutatása után pár évtizeddel világszerte tömegesen megvalósult, az Átkos Régi egyidejű szőnyegbombázása mellett.

Bobkó Csaba írta...

Azért a milánói pavilont sok építészkollégád támadta azzal, hogy egy kontár díszlettervező műve! (és máris két frontot nyitottunk... ) :-)
Akinek nyűg, hogy építészként szerkezeteket kell terveznie, az tán pályát tévesztett, ha építésznek ment, nem? Jellemző, ha ma a szakmában megértés fogadhatja egy Mester ilyen kifakadását, az utóbbi évtizedek építészhallgatóinak eszményei között valóban előre került a fantasztikus látvány ambícionálása, a szerkezet egy szükséges rossz, amin vakarják a fejüket a hülye kézaládolgozó statikus jobbágyok...

Névtelen írta...

Az utolsó bejegyzésekre: az épület és a díszlet két dolog, természetesen. A térszervezéssel, rajzzal foglalkozó ember számára, azt hiszem, természetes igény, hogy szabad teret engedjen a fantáziájának. Egy építész nyilván tudja, hogy az ilyen játékok a valós közegben nem értelmezhetőek, a szerkezeti akadályok mellett ott az OTÉK, a HÉSZ, a szakhatóságok, szabványok, tervtanács, ezer dolog. A díszletet nem kötik ezek a szabályok, szabad és érdekes kísérletezés ad lehetőséget, olyan talán, mint egy hétköznapi autósnak egyszer-egyszer versenypályán vezetni. Az épülettervezés természetesen más dolog, ott rendkívüli fontosságú a szerkezet, ez evidencia. A statikus nem jobbágy, hanem tartószerkezeti munkatárs, speciális és nélkülözhetetlen szakértelemmel. Szakmája max. 150 esztendeje létezik, korábban ezért nem vett tészta a tervezésben. Akkoriban az építészek sem a mai értelemben vett statikai számításokkal foglalkoztak, hanem a geometriai struktúra és az empírikus ismeretek keveréke jelentette a szerkezettervezést. Azóta mind az építészeti, mind pedig a tartószerkezeti ismeretek óriási mértékben bővültek, mindkettő külön-külön is teljes embert kívánó terület. Az építészképzés megint egy külön témakör, a megérzéseim szerint ott sokmindenben egyet fogunk érteni. Sz.

Névtelen írta...

Amikor értelmetlen szavakat látsz, olyankor telefonról pötyörgök, ami önkényesen javítgat. Elnézést és értelmező, légy szíves! Sz.

Bobkó Csaba írta...

Rá se ránts, inkább ragadjuk meg az alkalmat, hogy a többedik építész fenyegetőzése után (miszerint jól szétvitatja a nevetséges állításaimat), váltsuk valóra a fenyegetést! :-)

Bobkó Csaba írta...

Amúgy hány világhírű statikust ismerünk, a globális építészcelebek mellett? Amivel nem lebecsülni akarom őket.

Névtelen írta...

Ragadjuk! Ehhez azonban nem lesz megfelelő terep a városszerkezeti vita, mert abban a vonatkozásban tényleg ámokfutás zajlott az elmúlt száz évben, pár üdítő és tökéletesen megoldott kivételtől eltekintve.

Raabkonzol írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...

A statikus munkája az átlagos szemlélő számára rejtett, egyáltalán nem látványos, és hát érthetetlen is. Egy épület engedélyezési tervén minimum 3-4, a kiviteli terven akár 8-10 szakág is dolgozik, volumentől függőben szakáganként 1-10 fővel. Minden résztvevő munkáját az építész szakág, ha van, a vezető tervező koordinálja. Neki vannak a legátfogóbb ismeretei az épületről, ő határozza meg az alapvető paramétereket, irányokat, ő vizsgálja a lehetőségeket, tárgyal a megrendelővel, végül ő az, aki a laikus számára látható formát, tömeget teljes felelősséggel meghatározza. Ezért a széles közvélemény az ő nevét ismeri. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Ezt nem lehet ennyivel elintézni, mert a modernisták számára láthatóan fontosabb volt a régi városi (és falusi!) szövet szétbombázása, mint az egyes épületek szintén forradalmi esztelenségei. Salingaros szerint a szervezett komplexitást, ami az élet sajátossága, váltották fel a szélhámos álépítészek a halott szerkezettel, a komplexitás fokának durva lecsökkentésével. A szocializmus korában nálunk "szanálásnak", tehát meggyógyíłtásnak nevezték az egész utcatömbök, vagy több tömb ledózerezését, vagyis itt tettenértük a szakma uralkodó ideológiájának démonizáló hozzáállását az Átkosból örökölt nagyományos településszerkezethez, melyet "betegnek" nyilvánított. Ráadásul e blogon azért se rendezhetjük le a kérdelst egy "nincs vita, mert egyetértünk"-kel, mert Makovecz sok műve e téren is a modernizmus szövettelenségének folytatója. Jellemző vád volt még a visszafogott szakmai kritikában is, hogy "szobornak" szereti építeni épületeit.

Raabkonzol írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Bobkó Csaba írta...

Igen köszörüli a torkát... :-)

Bobkó Csaba írta...

http://mitpress.mit.edu/books/le-corbusier-and-occult

J.K. Birksted: Le Corbusier and the Occult

"Birksted performs an important service for the understanding of Le Corbusier. Using sources hitherto ignored, he demonstrates the depth of Le Corbusier's indebtedness to Freemasonryits configurations, its associations, and its dream of redemption through the arrangement of things and people in space. At a time when modern artists were seeking orientation in Gurdjieff, Ouspensky, Blavatsky, Steiner as well as in myth, alchemy, psychology, technology, and atomic physics, Le Corbusier seems to have acknowledged in Freemasonry a comprehensive metaphor of architecture's role in the culture."
Peter Carl, Department of Architecture, University of Cambridge

Bobkó Csaba írta...

MAga Makovecz és csapata nagyon is tusdták, tudják, hogy a modernizmusnak az építészetben is okkult gyökerei vannak:

"Ha az ember nem antropomorf módon közelít az építészethez, akkor abból indul ki, amiből a zseniális orosz zsidó, Malevics, amikor egy fehér négyzetet festett, és azt mondta, hogy ez a "túloldalt" sugározza át. Azt mondta, ebből a tartalmas semmiből kell kiindulni. Erre összeálltak egy csomóan, és ez volt a Bauhaus. Nem a kockológia a Bauhaus, hanem a sugárzása valami láthatatlannak."

Nem valami praktikus okokkal magyarázza a modernizmust, nem a "földhözragadt" felhasználók igényeinek jobb kiszolgálására törekvéssel - joggal, mert az utópisták mindig tojtak a felhasználókra, illetve gyűlölték őket.

Itt már többször idéztem a Makovecz-csapat saját Országépítőjéből:

„A Bauhaus (1919–-1933)

A Bauhaus alapítása idején a különféle ezoterikus áramlatok kereszteződési pontja volt. Walter Gropius (1883–1969) első megnyilatkozásaiban egy céhes műhely megalapításáról beszél, kis közösségekről, testvériségről, melyek csendben, titoktartással, minden gond nélkül óvnak egy megfejthetetlen titkot, és a művészet zászlaját végre újból kivezetik a hétköznapok piszkából. Szeretett volna egy kultikus épületet emelni, hét boltívvel, melyek a hét fő erényt szimbolizálták volna, azúrkék üvegboltozattal, rajta arany nap és csillagok. A művészettörténészek találtak egy hasonló leírást 1616-ból a Frama Fraternitas-ban, mely a Christian Rosenkreutz által alapított rózsakeresztes testvériség működését írja le. (ld. Christoph Wagner említett műve) Gropius elsősorban ezoterikus szellemben dolgozó embereket hívott meg, hiszen ők feleltek meg a legjobban a céhes műhelyről szóló elképzelésének. A tanárokat egészen különböző szellemi áramlatok követőiből válogatta, így a Bauhaus kezdeti időszakában egy széles alapokon nyugvó, világra nyitott kulturális műhelyt hozott létre. Ez a sokszínűség az alábbi, példaként kiemelt személyek listáján is megmutatkozik:
• Vaszilij Kandinszkijt mélyen megérintette Rudolf Steiner és az antropozófia,
• Johannes Itten (1888–1967) a Dr. Ottoman Zar-Adusht-Hanish (1844–1936) által alapított Mazdaznan gyógyító tanok híve és művelője volt,
• Georg Muche (1895–1987) egy, a Mazdaznan tannal kapcsolatban álló spirituális katolicizmust képviselt,
• Karl Peter Röhl (1880–1975) az északi mitológiáknak szentelte magát, összekötve azokat egy eszkatologikus Jézus-felfogással,
• Lothar Schreyer (1886–1966) a német misztikusok, Jakob Böhme (1575–1624) és Eckhard mester (1260–1328) híve volt, és a kultikus halotti rítusokkal foglalkozott,
• a katolikus vallásfilozófus, Romano Guardini (1885–1968) elsősorban az új liturgiára vonatkozó javaslataival jutott szerephez.
Velük és más további tanárokkal együtt a weimari Bauhaus egészen 1923-ig az ezoterikus indíttatású tanító és gyakorlóterületek széles skáláját vonultatta fel. Ezek impulzusokat adtak a művészeteknek, a dizájnnak és az építészetnek, amelyek a neoklasszicizmus meghaladásával mély spirituális kapcsolatokat kínáltak az embereknek.
Ezt a kezdeti fázist azonban teljesen elnyelte a feledés homálya. A lényegét tekintve expresszionista, organikus konstrukciók az aktuális tanításban, a művészet és dizájn világában már nem játszanak szerepet, mert teljesen elfedik őket a második Bauhaus-korszak ellentétes tendenciái.”

Karl Dieter Bodack: a 20. század építészetének néhány szellemi forrásáról

http://orszagepito.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lapszam/2009-3/2009-3.pdf

Bobkó Csaba írta...

Idézet Joseph Rykwert: The Dark Side of the Bauhaus c. tanulmányából:

"Remélem, nem keveredek önellentmondásba, ha most a Bauhaus mestereit nem túlzott racionalizmussal vádolom, hanem azzal, hogy nem mondták ki tevékenységük vallási, vagy kvázi-vallási posztulátumait; vagy legalábbis azzal, hogy nem mondták ki ezeket nyíltan. E téren csak Itten és Klee viselkedett korrektül, és ők a két Bauhaus mester, akik a legvilágosabban felfogták van Doesburg a modernitás iránti szélsőséges vallási rajongásának veszélyét, hogy minden technológiai fejlődést egy spirituális előreugrásnak tekintett."

Architecture and Theosophy: An Introduction - Susan R. Henderson, Syracuse University

http://corbu2.caed.kent.edu/architronic/v8n1/v8n102.pdf

Névtelen írta...

Kiadós anyag, végiggondolni is egy hét, nemhogy elemezni... Akkor most legyen inkább mégis a bauhaus? Sz.

Bobkó Csaba írta...

Jó emésztést. Először is, ez talán egy példa arra, hogy amikor mondjuk építész szakkmabeliek idetévednek, először immunreakciójuk van, hülye, szélhámos, stb, ha valaki veszi a minimális fáradságot, hogy ellenőrizze az állításaimat, meghökkenhet. VAn tényanyag bőven, ami például a modern építészet okkult eredetét igazolja, ugyxanúgy, ahogy tágabban a modern újkori "tudomány" intézményrendszeréről is bebizonyították már ezt teljesen fősodor történészek neves nyugati egyetemeken, pl. Francis Yates nyomán. Másodszor pedig nem gondolom, hogy a Bauhus és a RÉgi építészetet, urbanisztikai örökséget gonosz ellenségként pusztító modernizmus témája elkalandozás lenne Makovecztől, mert állítom, hogy Makovecz éppúgy Modern a lényeget illetően, mint a modernizmust verbálisan megtagadó egyéb "poszt"-modern irányzatok. Ugyanis a modern ismérve nem a kockológia, Makovecz kifejezéséve, hanem a Régi gyűlölete, az Önkény, és az okkult gyökerű dogmatikus koncepciók, illetve a világ , az emberiség gnosztikus gyűlölete. Nem véletlen, hogy Makovecz és tanítványai, pl. Ertsey is a világ közeli pusztulásáról beszéltek. Alig várják...

Névtelen írta...

Az immunreakciót nem az építész-mivolt, hanem a józan ész mutatja. Mégcsak nem is MI, hanem a logikus gondolkodás védelmében. Komolyan azt hiszed, hogy nem tudom, hogy az építészeti modernizmus nem azonos a "kockológiával"? A "modernet" teljesen tévesen, légbőlkapott módon definiálod . Nem gyűlöli az jobban a premodernet, mint bármikor korábban az aktuális "új", egyébként meg, ha létezik ilyen típusú gyűlölet, az minimum kölcsönös. És az mitől egyértelmű, hogy ha valaki gyakran beszél valamiről, az egyszersmind áhítja is? Sz.

Bobkó Csaba írta...

Az immunreakció az agymosottság következménye. Hogy a modernisták gyűlölték a premodernet, azt bizonyítja a tény, hogy zömét ledózerolták, lerobbantották a föld színéről. Nyugaton, szocialista országokban és a volt gyarmati országokban egyaránt. A gyűlölet eredetileg nem kölcsönös, hisz a normális épjtészet nem tudhatta, hogy készülődik ellene a modern forradalma, holokausztja. Amikor a támadás megindult, még jó, hogy panaszkodtak... Mert védekezni nem igazán sikerült. Utolsó kérdésedet nem kommentálom...

Névtelen írta...

Az emberi építéstörténet egyben dózerolások története is. Semmi okkult nincs ebben, mint ahogy vakgyűlölet sem, mindössze az igények és lehetőségek dinamikája, ami természetesen magában hordozza a tévedés és a hiba lehetőségét. A gyűlölet kölcsönössége alatt a régihez, elavulthoz ragaszkodó, megcsontosodott ítészek sértődött és nevetséges hadakozását értem, hála Istennek ők mindig kevesen vannak. A világvége, ha a mi civilizációnkat tekintem világnak, és Makovecz meg Ertsey ebben a kontextusban használják a kifejezést, sajnos reális alternatíva. Az adyendrei Őrzők kötelessége pedig tenni és figyelmeztetni egyszerre. Így értettem, amit nem akarsz kommentálni. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Az értelmes vita feltétele a precízen megfogalmazott probléma. Az én tézisem e blogon általában is és a modernizmus kapcsán is, hogy a jelenség gyökere vallási jellegű, amit persze az érintettek nyíltan többnyire nem ismernek el, bár Makovecz sokáig nemigen titkolta ilyen gyökereit. Az apokaliptikus, közeli megváltást hirdető szekták alapvető hittételei közé tartozik, hogy a világ fennálló állapota Bűnös, amit egy Végítéletnek el kell törölnie. A gnosztikus-kabbalista irányzatok fő jellemzője, hogy a Megváltást saját emberi kezeikbe kell venniük és példáuzl az építészet terén a Bűnös Régi , Gonosz épjtészeti termést nekik kell letakarítaniuk a föld színéről, ezzel Megtisztítani azt és nekik kell a Földi Paradicsomot felépíteniük, pl. megváltó betonkockák, vagy Megváltó ágas-bogas, lefelé is szimmetrikus fa-formák, vagy bármik által. Persze egyes irányzatroknál tudatos a világ tűz általi elpusztításának vágya, stb. Továbbra is javaslom a modernisták esetén elővenni eredeti programjaikat. Corbusier Párizs belvárosára javasolt szőnyegbombázása és felhőkarcolósítása (Plan Voisin, 1925) egy látványos bizonyíték, de idéztem korábban a Bauhaus-tanár Ludwig Hilberseimer 1924-es "Ville Verticale" tervét is, aminek ismeretében Chicago várostervezési basájának tették meg a hatalom birtokosai. Ha ezek a tervek nem a Régi, illetve a Világ gyűlöletén alapulnak, akkor kóserkalapot eszek reggelire. http://ordoguzo.blogspot.com/2013/09/a-spanyol-atom-az-igazi-guernicak-es-az.html

Névtelen írta...

Corbusier, mint ahogy a kor városrendezőinek zöme, e minőségében tévedett és hibázott. Ebben pár bejegyzéssel feljebb igazat is adtam Neked, emlékszel nyilván. A véleménykülönbség az okot tekintve áll fent közöttünk, melyet én a hibás jövőképben jelölnék meg, egyébként szintén (és közvetlen módon bizonyíthatóan) a korabeli modernista építészműhelyek programjaira hivatkozva. A városrendezéseknek általában azonban valóban elérkezett az ideje akkoriban, mert az emberi lét korábban soha nem látott sebességű és irányú változásokon ment át. Az építészet nem irányította, hanem természetéből adódóan jól-rosszul követni és szolgálni igyekezett ezeket a változásokat, mint ahogy azt egész létezése során is igyekezett tenni. Nálunk a Vekerle, vagy a győri régi Gyárváros a kevés jó példa közé tartozik, ilyenek is voltak azért. Sz.

Névtelen írta...

Egyébként a tézist megértettem, cáfolni, bizonyítékok híján nem tudom, mindössze azt vonom kétségbe, hogy -ha létezik - az okkult összeesküvésben az építészet, mint olyan, élen járna, vagy hogy az építészek más szakmák művelőinél bűnösebbek lennének benne. MI-t nem jól, de személyesen is ismertem, a munkáit, mondhatom, régóta és sokat tanulmányoztam. Nem állítom, hogy minden dolgával azonosulni tudok, de érteni vélem a törekvéseit és tisztelem is. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Én is érteni vélem MI törekvéseit, (egyre inkább), legalábbis a blog ezek megértésének kísérleteként született egy izgalmas fekete doboz-feltárás keretében, és mint a mellékelt ábra mutatja, mindezt nem tisztelem! :-)
Viszont a fenti tézis tárgyában semmilyen vitám nincs az "Organikus Iskola" képviselőivel, nyilvánvaló, hogy ők is úgy tudják (és többet tudnak erről, mint én...), hogy:
1. A modernizmus okkult gyökerű
2. a saját irányzatuk is okkult gyökerű
3. ezek az okkult gyökerek azonosak - csak a modernizmus, a Bauhaus "letért a jó útról".

Nem gondolom, hogy az első világháború utánra, amikor a modernisták megfogalmazták sokkoló forradalmi terveiket, indokolt lett volna egy drámai "városrendezés", főleg Európában, ahol az irányzat született. A drámai urbanisztikai változtatás igénye jóval korábbi volt, amikor a falak közé szorított középkori várost kellett kinyitni és átalakítani egyrészt a hadászat változása, másrészt az ipari forradalom miatt. Ezt a feladatot az építészek jól oldották meg, valóban a jhogos igényeket kiszolgálva. Ehhez hasonló forradalmi átalakulásra a 20-as években nem volt semmilyen igyény, hisz a tömeges egyéni autózás, mely ilyet elvileg igényelhetett, (de ez sem egyértelmű!) Európában ekkor még esélytelen, az USÁ-ban pedig épp első embrionális megkjelenését éli, nagyrész Kaliforniára és pár keleti nagyváros szegélyére korlátozva, de ezt is hibernálja a világgazdasági válság, majd a világháború, és az amerikai építészet ekkor még dogmatikus ideológiáktól mentesen nagyon eredeti módon szolgál ki minden igényt. (az európai modernista emigránsok ezt később kinyírják, ezen kesereg pl. Tom Wolfe).
Tehát a modernistáknak előbb volt egy ideológiai, vallási alapú dogmatikus Megoldása, és ehhez kerestek-kreáltak-hazudtak egy "Problémát".
A Wekerle természetesen csak egészen minimális és távoli összefüöggésben áll ezzel, a modernista forradalmat megelőzi, a Howard-féle Kertváros-mozgalom része, mely alkalmi merevségei ellenére egészen élvezetes lakókörnyezeteket produkált világszerte. De a Kertvárosépítők nem voltak gnosztikus, okkultista forradalmárok. (az építészek nem ritka szabadkőműves páholytagsága ekkor még az építészeti produktum tekintetében lényegtelen) A tervezőasztalon született város az újkor jelensége a barokk erődvárosoktól Washington DC-ig és utópisztikus vonásaik , ezzel járó hibáik ellenére még meg sem közelítik a 20-századi modernisták produktumának sivárságát, emberellenességét. Még nem tudtak olyan rosszul építeni, ha akrták volna, akkor sem...

Névtelen írta...

Tudják? Mondták, mindnyájan, egyszerre?
Az organikus a szó igazi értelmében nem lehet okkultista, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az okkult szükségszerűen mesterséges, az organikus meg pont nem az. Az első világháború környékén olyan mértékű technológiai, meg gazdasági változások történtek, olyan népességnövekedés és urbanizáció zajlott, ami az ipari forradalom idején elképzelhetetlen volt. Másrészt az építészet csak részben a jelenre, de talán nagyobbrészt a jövőre reflektál, kivált a településstruktúra vonatkozásában, egész egyszerűen azért, mert drága és a produktumai nagyon hosszú életűek. A középkor végével a városi szövetnek semmiféle koncepciózus átalakítása nem zajlott, mert városépítészet nem is létezett. (Az erődítés korábbi példái városképi determinánsként ismertek, kifejezetten katonai célokkal.) Így aztán az építészek, Kedves Csaba, nagyívű településszerkezeti koncepciókkal nem is foglalkoztak, hanem épületekkel csupán. Amit meg jó megoldásnak nevezel, az településszerkezet és épület szintjén egyaránt egészségtelen, alig használható, sötét, zegzugos, tűzveszélyes, kormos, lószaros, áporodott, fuldokló és fenntarthatatlan volt, bármit is gondolsz a gazdag negyedek hivalkodó palotasorait látva. Tudtad, hogy a morbus hungaricus alapvető oka a penészes,sötét, nyomorúságos és parányira sikerített munkáslakások tömege volt ekkoriban? A Wekerle meg a Gyárváros bizony egyáltalán nem kertvárosi törekvések, hanem a modern lakótelep megvalósult és igen sikeres víziói, amelyek a zöldfelületekkel, mint az egészséges ember szükségletével úgy operálnak, hogy többszintes, városias építészeti térbe alkalmazzák azokat. Ennek tehát a szó igazi értelmében vett kertvároshoz semmi köze, keletkezésük ideje pedig egybeesik a nagy belvárosi tömbrehabilitációk idejével. A különbség a szemléletben, nem pedig az épületállomány jellegében, vagy méreteiben keresendő. Egyébként igen kitűnő, nagy zöldfelületekkel operáló, építészetileg is igényes és jól használható Bauhaus telepek és villasorok is épültek, még hazánkban is. Tény, hogy a belvárosi környezet sok merev szükségszerűsége nagy nehézségeket okoz egy hosszútávú, átfogó koncepció kidolgozása során és voltak is elrontott elképzelések, de magát a fejlődést nem lehet évszázados elvek bilincseibe verni, ezt az ember nem is tette soha. Amit te szép és hagyományos építészetnek tartasz, az ma egyszerűen nem csinálható már. A 2,7-3 méteres belmagasságok például teljesen más tömeget, homlokzati arányokat kívánnak, mint amit az Andrássy úton látsz. Korunk emberének kényelmi igényei össze sem hasonlíthatóak a száz-kétszáz évvel ezelőttivel, úgy ám, a Tiédek sem, gondold csak végig. A közműhálózatok építése és fenntartása más utcaméreteket és hálózati rendszert tesz szükségessé, gyakran még a domborzat megváltoztatásával is. A közlekedési struktúra változása, az agglomeráció bekötése a belvárosba, a kereskedelmi létesítmények növekedése, a hivatali épületek centralizációja, a tömegközlekedés organizációs szempontjai, a szolgáltatások differenciált helyigénye, az ipari termelés eltávolítása a központi városmag környékéről és holnap reggelig sorolhatnám, mind-mind az Új Város megalkotásának szükségét vetette és veti fel. Sajnálom, de minden romantikus, a Boldog Békeidők városára és épületére való sóvárgás hiábavaló, mert azok működésképtelenek. Ezt ismerték fel az első várostervezők, akik a hibáikkal együtt is megteremtették a mai kényelmed lehetőségeit. A lószart akartak azok diabolikus épületeket, meg rejtett tartalmú, kénköves metropoliszokat összeesküdni! Sz.

Bobkó Csaba írta...

Te ma már ne igyál többet...

Névtelen írta...

:) Pedig fogok, most bontottam egy Staroprament! Sz.

Bobkó Csaba írta...

Akkor mégis inkább igyál, az agyadba mosott rizsa ideöntése helyett.

Névtelen írta...

Dehát áldjon meg az Isten, én a leírtakkal , mint igénnyel, nap mint nap találkozom! Ahogy beszélgetek az építtetővel, nem alonzs parókák, meg duplagallérok vesznek körül, hanem hús-vér emberek, családok, iparosok, kereskedők, akik dolgoznak, alszanak, fürödnek szülnek, gazdálkodnak, spórolnak, Csaba, Ők nem lehetnek mindnyájan hülyék! :) Egészségedre, de őszintén!:) Sz.

Bobkó Csaba írta...

Mégis több már a sör benned ahhoz, hogy felfogd, miket írsz. Hogy az "organikusok" úgy tudják-e, okkult alapú-e az irányzatuk, azt kérdezd meg tőlük, ha az általam eddig tőlük idézettek nem elegendőek. Mindenesetre a wikipédia Makovecz-szócikke ezzel az idézettel indít:

"„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985)"

Ami a modernizmus jelentkezése idején a városszerkezet drámai átalakításának igényét illeti, semmilyen konkrétumot nem írtálk a sok rizsád mellé. Minden döntő infrastrukturális elem a helyén volt addigra a villamostól a metrón át a víz-, gáz, csatorna, villanyhálózatig. Ráadásul tapasztalati tény, hogy például Budapest meghatározó részén az épületállomány zöme máig a modernizmus előtti örökség és nem tudok róla, hogy pokol lenne benne lakni, magam is évekig éltem benne. A ferencvárosi gangos bérház nekem sokkal kényelmeseb és vonzóbb volt, mint bármelyik panel-lakótelep alternatívája. A modern városi kényelem minden tartozéka rendelkezésre állt a modernisták előtt, konkrétan semmi nem ugrik be, amit ők adtak volna e téren az emberiségnek. Viszont a nagyját elvették az ő falansztereikbe zsúfolt panelproliktól. A telekspekuláció persze se a régebbi, se az újabb építészek számlájára nem írható, szakmán kívüli jelenség. Az építészek a modernizmus előtt sokkal inkább képesek voltak kényelmes és szép lakókörnyezetet építeni, mint azóta. Illetve azóta az iulyen, amit a régi elveket követve építenek. (itt-ott)

Névtelen írta...

Az okkultizmus és az ezotéria nem ugyanazt jelenti. Ráadásul 85-ben az "ezotéria" mást jelentett, mint ma. Amit leírtam a XX. század elején szükségszerűen kibontakozó várostervező mozgalom indítóokairól, abból szemlátomást semmit sem értettél, vagyis inkább nem akartál érteni. Nem vitatkozom ezen, mert nem a kéteres drót, a bádogteknő, a sparhelt meg a szűk utcán folyamatosan csöngető csigalassú villamos meglétéről beszéltem. Sokkal okosabb vagy Te annál, hogy ezt ne lásd. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Nem tudom, hogy elég okos vagy-e hozzá, de valami konkrétumot kellene felhoznod, hogy mi indokolta a városszerkezet forradalmi átalakításának proramját az 1920-as években.

Bobkó Csaba írta...

Ahogy elnézem, az ezotéria e pillanatban már attól is egészen mást jelent, amit az átkos múlt órában jelentett.. :-)

Névtelen írta...

Lakásszámok alakulása Budapesten:

1880: 68 500
1890: 94 300
1900:144 100
1910:169 000
1920:204 000 (a háború dacára)
1930:239


Lélekszám alakulása a fenti időszakban:

1880: 371 000 fő
1890: 506 000 fő
1900: 733 000 fő
1910: 880 000 fő
1920: 929 000 fő
1930:1006 000 fő
1940:1164 000 fő

"Épület- és lakásviszonyok
A háború utolsó éveiben Budapesten az építési tevékenység csaknem teljesen megszűnt.
A lakóépületek avultsága, megfelelő karbantartás híján, fokozódott. A lakáshiány
ijesztő mértékben megnőtt. Míg 1915-ben 3156 lakás állott üresen, 1917-ben már csak
elvétve lehetett üres lakást találni. 1910-től 1919-ig a háztartások száma ötvenezerrel, a
lakások száma csak húszezerrel nőtt. Ez rendkívüli módon megnövelte a lakáshiányt.
A proletariátus lakásviszonyai elviselhetetlenek voltak. A háború alatt épült hadifogolytáborokban,
és szükséglakótelepeken több ezer család élt, ezen felül a pályaudvarokon
álló üres vagonokba is beköltöztek a hajléktalan családok. A lakóépületek jellegéről, fel-
312 szereltségérőI, a lakások zsúfoltságáról jellemző adatokat találunk az 1920. évi népszámlálás
idejéből. A budapesti házaknak ebben az időben 70%-a földszintes, vagy egyemeletes.
12%-ukban nincs vízvezeték, 20%-uk csatornázatlan. Az összesen 206 467 lakásból
107 483 egyszobás, ezekben 403 346 fő, szobánként tehát átlagosan 3,75 fő lakik, míg
például a 4 szobás lakások szobánkénti átlagos lakosságszáma 1,34 fő. A közös konyhás
lakások száma 1333, a konyha nélkülieké 16 258. A fürdőszoba nélküli lakások száma
145 109, több mint kétszerese a fürdőszobával ellátott 61 358 lakásnak. A bérházak udvari
egyszobás lakásaihoz általános a melléklépcsőházból nyíló közös WC. A lakások
31%-ában albérlőt tartanak, ezek közül 11 330 lakásban 3—5,1490 lakásban ennél is több
az albérlők száma."
"Budapest csatornázási rendszere már az első világháború előtt kialakult. A peremtelepülések
közül Újpest egy része, a rákospalotai MÁV lakótelepek és a kispesti Wekerle-telep
volt csatornázott. Pestszenterzsébet és Albertfalva állami lakótelepeinek csatornázását
1918-ban megkezdték. A forradalmak korában a fő feladatot Budapest csatornázott terü­
leteinek bővítésében látták. Ehhez a főváros hozzá is látott, az 1919. április 15-i programjában
csatornaépítésre 2,3 millió, a lakótelepek közművesítésére 2 millió koronát irányoztak
elő. Tervek merülnek fel a földgáz Budapestre szállítására, e kérdés tanulmányozására
bizottságot küldenek ki. A város növekvő lakosságszáma már ekkor felveti a Dunába tisztítatlanul
beömlő szennyvíz tisztításának szükségességét."

Majd folytatom. Sz.

Névtelen írta...

Akkor valóban mást jelentett, főleg az idézett kontextusban. Még szembenállást is, a regnáló hatalom építészeti modelljével. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Ne folytasd, ezek a statisztikák nem igazolják, hogy a modernizmus forradalma előtti normális építészek ne lettek volna képesek megtervezni a rászorulók lakásait, vagy bármit, nem az építészeti tudás hiányzott, hanem a pénz volt kevés. A forradalmárok (mint mindig) nem a társadalom jogos igényeit akarták kielégíteni, hanem esztelen ideológiájuk volt a rombolásra.

Bobkó Csaba írta...

Amúgy a 89 előtti "regnáló hatalom" idején simán felépülhetett Makovecz zseniális építészsztár-imázsa. Szerintem az építészetnek nem ezotérikus létet kell szolgálnia, arra ott vannak a horoszkóp-kufárok.

Névtelen írta...

Nem vontam kétségbe, hogy képesek lettek volna, de nem erről volt szó. Azt kérdezted, miért kellett a várostervezést merőben új elvek alapján létrehozni, meg arról beszéltél, hogy a századforduló utáni Budapesten minden megvolt és működött. A statisztikákkal, meg a szemelvényekkel az elsőt igazolni, a másodikat cáfolni próbáltam. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Mi nem a szociális problémákról vitatkozunk, hanem arról, hogy indokolt volt-e a modernista forradalom az építészetben és főleg a várostervezésben. Semmilyen statisztikád nem igazolja, hogy a modernista várostervezés jobb, mint az általa ellenségként kezelt régebbi.

Névtelen írta...

Volt előtte komplex, összefüggések vizsgálatán alapuló, a következő évtizedek lehetséges, új kihívásait is figyelembe venni igyekvő, az egész várossal, sőt, akár régióval számoló településtervezés? Sz.



Bobkó Csaba írta...

Ez költői kérdés? "Bizonyára" hallottál már pl. a Fővárosi Közmunkák Tanácsáról... :-)
A településtervezést nem a modernisták találták fel, ahogy ők javasolták, az a józan észnek ellentmondott és ahogy meg is valósították, annak következményeit máig nyögjük.

Névtelen írta...

Hallottam. Nem ugyanarról beszélünk. Olvass Podmaniczkytől. Vö. egy mai településtervezés egyetemi jegyzettel. Más szempontrendszer. De mégegyszer mondom: igazad van, a modernista várostervezést szerintem is rengeteget hibázott. Sz.

Névtelen írta...

Egyébként a gúnyolódás egy olyan elem, amely ellehetetleníti a konstruktív vitát.Elhiszem, hogy tájékozott vagy a témában, de a partner kigúnyolása nem biztosít győzelmet. Ha csak azoknak a véleményét tudod elfogadni, akik lelkesen egyetértenek Veled, a Te dolgod, de szürke lesz a világ. Ennyi. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Csak olyanokkal gúnyolódok, akik rászolgálnak! :-)
E blognak van egy üzenete, helyesebben persze több is, tudtommal te jársz ide vitatkozni, amit én értékelek is, a gúnyolódhatnék olyankor jön elő belőlem, amikor irracionális dolgokat ír valaki. De természetesen te már azzal intelligenciáról tettél tanúbizonyságot, hogy egyáltalán leálltál vitatkozni. A viták hozadéka nemcsak az, ha valakik egyetértenek. A modernben kicsit pazaroltuk az időt, ha végülis egyetértünk. Akkor minek soroltál olyan dolgokat, amelyek ellentmondanak e végső konklúziódnak? A fő téma mégiscsak Makovecz, illetve az, hogy a modern forradalmak okkult, vallási alapúak. Politikában, építészetben, zenében, mindenben.
Mit szólsz például a milánói menórás magyar pavilonhoz?

Névtelen írta...

bécsi neo-szecessziós épület, akárcsak Makovecznél, aránytalan bagolyalakkal.

http://3.bp.blogspot.com/--e32gRVKu2k/T_2mHYVDV5I/AAAAAAAAOCA/v_dOKL2PCG0/s1600/601.JPG

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, jellemző, amúgy neoszecessziósnak nem mondanám, kilóg a lóláb, illetve bagoly. VAnnak neoszecessziós épületek, némelyik élvezhető is. Ez bagolytól függetlenül is ronda.

Névtelen írta...

A pavilon... Épületnek blaszfémia. Formának frivol. Reklámnak Értelmezhetetlen. Nem értem Ertsey, hogy írhatta ezt alá. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Szerintem nem "tévedésről" van szó Ertsey esetén. Tájtervező szerzőtársuk ugyanilyen gnosztikus-judaista szimbolikát csempészett be trójai falóban a csíksomlyói "barátok feredőjébe", ez az "organikus iskola" régóta ebben utazik, Makovecz is ezt képviselte. Menórák, Dávid-csillagok, gnózis. És ezt agresszíven magyarnak, kereszténynek hirdették (néha, mert szűkebb körben nyíltabban gnosztikus volt a duma), terorizálva azokat, akik szerint nem ilyen a magyar, vagy a keresztény. Egyiknek sem kötelező lenni, de főleg nem "illik" ellenséges szándékú álruhás behatolónak lenni e közösségekben.

Névtelen írta...

Ha így lenne is, Ertsey sokkal jobb szemű és kezű építész annál, hogy ilyesmihez kellene adnia a nevét. Negatív jelentéstartalmat is lehet közölni igényes formában. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Aki igényesen, szépen tud és szeret dolgozni, az miért akarna bármilyen romboló eszmét szimbolizálni? Miért vágynak egyesek, illetve irányzataik a világ mielőbbi pusztulására? Akinek ez van a fejében, hogy mikor pusztul már, az lehet szépet-jót építeni tudó építész?
Konkrétan Ertsey házait régebben nézegettem, már nem rémlik, de ha tetszett volna, emlékeznék. MAjd szétnézek. A komposzt WC-je még rendben volt.

Névtelen írta...

Jó kérdés. Alapkérdés. Egy adott mesterségben a szakmai értelemben tökéleteshez közelítő alkotás létrehozására való képesség vajon egyértelműen az emberi jósághoz, tisztasághoz van-e hozzárendelve? Vagy lehetséges-e, hogy a szép létrejöttének folyamatában egy-egy, ilyen értelemben negatív figura is szerepet játsszon, mint például a Mediciek? Vizsgálható-e az alkotás önmagában, az alkotó személyiségének és szándékának vizsgálata nélkül? Vagy a mű milyenségéből a létrehozója megismerhető-e teljesen?Hajlam és képesség hogy viszonyulnak tehát egymáshoz? Te mit gondolsz erről? Sz.

Bobkó Csaba írta...

A rombolásnak fázisai vannak. A mostani viszonyokhoz sokévszázados felforgatási folyamat vezetett el, amiben valóban döntő fordulat volt a "reneszánsz", a régi életellenes gnoszticizmus újjászületése, a hatalmi centrumok közelében. A rombolás korábbi szakaszaiban a cél már egyértelműen a világ, az ember elpusztítása, a fwennálló rend szétverése, de a formák még sokáig öröklöttek. Az első világháborúig az európai elit jókora része volt a felforgató nihilista irányzatok foglya, írók, költők, festők, építészek, de még nem jutott odáig a felforgatási folyamat belső felhalmozódása, hogy már a külső formákban is tudjanak elég ocsmányat "alkotni". Tehát a gonosz ügyet szolgáló Ziczy Mihály esztétikusan rajzolta meg bomlasztó mondanivalóját, a szabadkőműves és a fennálló rend elutasítására nevelt építész még nem tudott kora átlagszintjénél rosszabbat, csúnyábbat építeni, a gonosz író (Mark Twain, Mikszáth, Carducci, stb.) még esztétikailag szjnvonalas formában terjesztette mérgét. A 20. század első évtizedének vége felé jött el a formák dekonstruktivista felbomlsztásának ideje, ekkorra halmozódott fel a kritikus tömeg. Épjtészetben, festészetben, zenében, irodalomban. De a Mediciek tevékenysége már ebbe az irányba mutatott.

Névtelen írta...

Napjainkban (-ra) tehát már vegytiszta és biztosan felismerhető formában válik ketté az alkotók és alkotásaik tömege? Sz.

Névtelen írta...

Felvirradt, a Kisded immár velünk van. Áldott Karácsonyt! Sz.

Névtelen írta...

csak muveszeket nem vonnak be. es ha bevonnanak, akkor sem kortars kellene

http://mivoltma.444.hu/2015/01/11/ez-a-norveg-okohaz-haromszor-annyi-energiat-termel-mint-amennyire-szuksege-van/

Bobkó Csaba írta...

Szerintem szigorúan fenntarthatósági szempontból is túl van reklámozva, eleve a károsanyagkibocsátást tovább csökkenthetnék helyi anyagok felhasználásával, vagyis alapvetően a mondjuk 100 évvel ezelőtti noprvég vidéki épületekre kellene hasonljtania. Épjtészetileg pedig nyilvánvalóan szélhámos dekonstruktivista dolog. Divat. A szélhámos PR divatja is a szélhámos álépítészet mellett.

Névtelen írta...

http://tablet.mno.hu/egigero/kell-ma-multat-epiteni-1269444?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201501

Névtelen írta...

Szerintem azt a házat nem szabad rekonstruálni. Rossz épület, drága és hiábavaló munka. Az eklektika kínai lemez-bonbonierje, vagy ragacsos törökméze pedig a maga korában zsákutca volt, napjainkban maga a blaszfémia. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Az Égigérőre valamiért nem tudok belépni, de nagyon nem értek vele egyet. Az eklektika MINDIG korszerű!!! A sok modernkedés gyógyszere egy olyan építészi hozzáállás lehet, melynek képviselője állandóan kész az által aismert bármilyen vidékről, bármilyen korból származó építészeti megoldásokat mintaként használni és kombinálni. Itt kezdődik az emberért való épjtészet. Természetesen szabad újat is kitalálni, a mérce a régi minták alkalmazásánál és kombinálásánál, meg az újításoknál is egy: szép és jó szülessen belőle. Éljen az eklektika! Hogy a konkrét épületet kell-e rekonstruálni, ahhoz most nem szólnék hozzá. A várható gazdasági helyzetben célszerűbb a történelmi, népi minimalizmusból inspirálódni, mert az ilyen épületek kevesebb pénzből, erőforrásból fenntarthatók. A cirádás dolgok egy diadalmas, bővülő erőforrásbázisú kor és gazdaság termékei. A mi célunk a túlélés lehet...

Névtelen írta...

Igazad lehet, valóban a túlélés a tét és ezt bizony az építészszakmának is meg kell(ene) értenie. A népi építészet elemei a középülettervezésben már fogósabb kérdést jelentenek, de nem megoldhatatlanok, vannak előképek, bíztató kísérletek, ámbár nagyságrendi problémák is. Az eklektika viszont szerintem nem járható út. Elsősorban nem is a túlburjánzó, sokszor modoros, zsúfolt homlokzatok miatt, hanem a meghaladott és fejlődésképtelen térszervezés okán. A szecesszió (jugendstil) pont erre a problémára keresett megoldást új, merész és sikeres ötleteivel. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Akkor nem ugyanazt értettük eklektika alatt. Nem a leszűkített módon használom a fogalmat, hanem szó szerint, minden eklektika, ami szabadon válogat teszőleges korok és füldrajzi térségek építészeti örökségéből és azt a konkrét feladatra adaptálja, újításokkal együtt. Tehát a szecesszió is eklektika, hisz Lechnerék perzsa, meg indiai megoldásokat importáltak Magyarországra, de beleraktak újításokat is. A szűken értelmezett eklektika egyrészt nem mindig zsúfolt homlokzatú, másrészt vannak időtálló térszerkezetei is. A gangos bérház nem az eklektika következménye, hanem a pénzhajhászásé, a beruházó nyomatta, az építész szívesen tervezett volna jobbat és ahol megengedték, gyakran meg is tette. A neo-stílusok is eklektikusak.

Névtelen írta...

Rendben, értelek, én a szakmai terminus szerint használtam a kifejezést. Ebben az általános értelemben a szecesszió nem eklektika, hanem annak pont az ellentettje.A terekkel kapcsolatban viszont, ha megeded, javítanálak. Térszervezés alatt nem a funkciót, meg a méreteket értem, hanem a szerkesztési alapelveket, amelyeket az eklektika leginkább a barokkból emelt át, és ami a tizenkilencedik század végére legtöbb vonatkozásában elavult. Abban igazad van, hogy a mai napig is viták folynak a kifejezés tartalmáról, egyesek a régebbi alapelvek mentén pl. a romantikust is az eklektikához sorolják, a szecesszió viszont sem építészet-, sem művészettörténeti szempontból nem nevezhető eklektikának. Sz.

Bobkó Csaba írta...

Az eklektika szó használatos ilyen tágabb értelemben és nem is csak építészetben. A szecesszió nagyon is eklektikus, amikor vegyít különféle vidékekről és korokból származó elemeket. A lényeg, hogy szerintem ilyen értelemben az eklektika egy örökérvényű, kívánatos módszer az építészetben. Ki kell röhögni azokat, ha építészek, ha nem, akik szerint egy adott megoldás "ma már nem alkalmazható", mert lejárt a kora. Ha funkcionális és esztétikus, minden alkalmazható, más kérdés, hogy a korábbi építészeti megoldások jókora részére a mai tervezők és kivitelezők technikailag nem képesek, mert a modern forradalom tudatosan kiirtotta a tudást.

Névtelen írta...

Jó, használjuk így. Bár szerintem megnehezíti kicsit az objektív kommunikációt, de értem a gondolatmeneted. A mai kor technikusai és építészei, hidd el, mindent le tudnának másolni, amit a történelem során az ember épített. Az ismeretanyag, a szervezési háttér, a technológiai és gépesítési feltételek adottak ehhez. Nem azt állítom, hogy minden építész létre tudná hozni a chartrei katedrálist, vagy a (hogy az eklektikából is hozzak példát) Gépcsarnokot, de az építésük idején is csak néhányan voltak képesek ilyen remekművekre. Nyitott kapukat döngetsz, amikor a történelmi építészetet pozitív ellenpólusként állítod szembe a mai kor mainstream építészetével: mert sok esetben szebb, emberibb módon oldották meg a felmerült problémákat, mint ahogy azt mi tesszük. Mégis, a változás szükségszerű, nem lehet ma térről, funkcióról, összefüggésekről úgy gondolkodni, mint akár csak száz éve. Ez persze minden emberi alkotó-tevékenységre igaz: irodalomra, gépgyártásra, formatervezésre, táncra, növénynemesítésre, élelmiszeriparra, stb. Egyetértek veled abban, hogy sokkal többet kellene merítkezni a múltból, de úgy, hogy az így nyert következtetéseket aztán szintetizálva a jelen viszonyaira-igényeire átalakítva egy harmonikusabb környezetet tudjunk létrehozni (az építészetben is). Ennek lehetőségét az oktatás tudná megteremteni, amennyiben mély műveltségű, széles látókörű, összefüggésekben gondolkodni képes, nyitott embereket engedne ki az iskolákból, ez pedig -sajnos- nem jellemző.

Bobkó Csaba írta...

Van egy jó cikk arról (illetve több is, az egyik Salingarostól), hogy pár éve a portugál Viseau-i katolikus egyteme építlészkarán beindult egy újtradícionalista építésziskola, természetesen olyan céllal, hogy a mai viszonyokra adaptálják a hallgatók a régebbi mintákat és tudást. A nemzetközi tradícionalista építészközeg egyetlen számottevő iskolájának szántk a sok-sok modernista/posztmondernista mellett. Egy-két szemeszter után megjelent a modernista lobbi, kidobták a tradícionalista tanárokat és "helyreállították a Rendet", azóta ott is modernista szellemben tanútanak újra. A szakmát uraló maffia nem tűri a konkurenciát. Ez jelzi, hogy félnek a tradíciótól. A fogyasztók, ha hagynák, a pénzrtárcájukkal nagy arányban szavaznának erre, de a modernisták nem hagyják.

Bobkó Csaba írta...

Nikos A. Salingaros: Aggression and Architectural Education: The "Coup" in Viseu

http://www.2blowhards.com/archives/001666.html

Névtelen írta...

Köszönöm, érdekes, jó cikk, amennyire a rossz angolságom érteni engedte. Nem tudtam erről a dologról, de nem lep meg. Az építészképzés berkeiben tényleg vannak furcsa erőterek, meg helyi háborúk. Habár azért a végzettek közül hál'Isten sokan le tudják rázni magukról a programozottságot, meg tudják különböztetni a valódi ismeretet az ideológiától.

Névtelen írta...

Kedves Csaba!
A blogjaiban lejegyzetteket nagyon érdekesnek, ismeretterjesztőnek és leginkább gondolatébresztőnek találom, még ha nem is értek egyet Önnel mindenben. Az érdeklődési körünk eltérő, engem naiv kutatóként a népi hagyományok- és díszítőelemek rendszere, a magyarság története, történelme és a genetika vonz leginkább.
Viszont a létfenntartó, a jövőt megalapozó munkáim és a családom mellett nekem sajnos nem jut elegendő idő az ilyen szintű elmélyedésre. Éppen ezért csodálom e blogokon tetten érhető felfoghatatlanul széleskörű tájékozottságot, mely a művészettörténettől a politikán át az ismeretek oly széles körét felöleli.
Őszintén érdekelne, ha meg nem sértem, hogy ezen írások mögött több ember áll-e, vagy Ön fizetett, teljes munkaidőben végzi e tevékenységeket? Utóbbi esetben beajánlhatna megbízóinak, nekem is régi vágyam kutatással-publikálással foglalkozni a fent írott témákban.
Köszönettel:
Sz. Sándor
paperstreet@freemail.hu

Bobkó Csaba írta...

Kedves Sándor!
Nagyon szívesen beajánlom a megbízóimnak, amennyiben ezt Ön hasonlóval viszonozza! :-)

Csilla67 írta...

Makovecz Imrét amikor egyik alkalommal elfogta az indulat, egyszer a rádióban azt találta mondani, hogy : "Amit csinálunk a Földdel az megbocsájthatatlan gyalázat. Az a gyarmatosítás, ami folyik, az példátlan a történelemben." Azokról a plázákról meg azokról az ipari parkokról beszélt, amelyek 1.000ha-kat rabolnak el attól, hogy teremjenek.

Bobkó Csaba írta...

Rendszeresen mondott és írt ilyeneket. Ha komolyan gondolta volna, akkor valóban fenntartható dolgokat tervezett volna, vagy terveztetett volna a tanítványaival, ifjú négereivel, mert maga az utóbbi 30 évben nem sok mindent tervezett. Egyrészt őt nem érdekelte a fenntarthatóság, csak az okkult jelei hordozóeszközének használta épjtményeit, melyekre politikai kapcsolatrendszere alapján kapott rendelést (jobb és baloldali kapcsolatrendszer alapján! - az okkult kapcsolati háló átszövi a párt-határokat). Másrészt le is írta alig kódolva, hogy az ő gnosztikus világnézetüknben a mai világ pusztulása előfeltétele valami "megváltás"-félének. Ezt leírta tanítványa, Ertsey is a milánói pavilon vitájában: "Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok." Lásd az ilyen című bejegyzést.

Névtelen írta...

http://444.hu/2015/06/04/megszereztuk-a-clark-adam-ter-atalakitasanak-titkos-terveit/

Bobkó Csaba írta...

Volt már erről szó korábban is, de a Válaszban nem találom. Illik a képbe.

Névtelen írta...

http://m.mandiner.hu/cikk/20150607_orfi_jozsef_ilyen_lenne_a_makovecz_emlekmu_a_clark_adam_teren?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506

Bobkó Csaba írta...

Végleg szembefordult Makoveczcel és mellette kitartó hű barátjával, Meloccóval Őrfi József, az egykor lelkesen pedálozó, építészeti okkult szimbolizmusban alaposan megmártózó Makovecz-tanítvány. A Makovecz-hajó annyira süllyed a szakmán belül, hogy egy ilyen karrieristának nemigen van más választása. Vagy netán felébredt a lelkiismerete és szánja-bánja bűnös múltját??? Orbán és Tarlós állítólag támogatja a szörny-tervet, előbbinél nem meglepő, az utóbbiért kár, ha igaz.