december 07, 2013

Orosz intuíció: Makovecz Lucifer kastélyát tervezte

A Gonosz felismerése független az országhatároktól.

T. Beljajeva orosz nyelvű, építészeti tematikájú blogján egy márciusi bejegyzésben foglalkozik Makovecz templomterveivel. A blog szerzője profilja szerint moszkvai és az építészettörténet, művészettörténet, illetve műemlékfelújítás érdekli.

A Nemzetközi Hírű Mester életműve templomépítészeti fősodrának ismertetését (hisz, mint kritikusai és tanítványai egyaránt emlegették, Makovecz MINDIG templomot tervezett, ha a funkció ELVILEG más volt is) eleve úgy indítja Beljajeva, hogy nem lehet kétséges, nem vevő a marketing által keltett kultuszra. A paksi templomot hátulról-oldalról ábrázoló képpel kezd, ami a mű rémisztő, de mégis valamiféle sötét esztétikájú elölnézeti képéhez képest egyszerűen ocsmány.

A blogger szerzőnőjének bejegyzéséből és a hozzászólásokra adott válaszaiból is kiderül, hogy a terveket ijesztőnek és démoninak tartja és nem helyesli, hogy a templomépítészetben is a divatokat és az építészek "kreatív kísérletezését" hajhásszák. A képek forrásai között linkeli az Ördögűző blogot is, de nem utal rá, hogy ez egy kimondottan Makovecz-űző blog.

Talán a sátánista-vádat direkt módon megfogalmazó üzenet ismerete nélkül, egyszerűen a józan ész, intuíció és a Jóság, Szépség iránymutatóit követő lélek reakciója, hogy a makoveczi templomtervek legpokolibbjainak részletes képi bemutatása után nyilván leginkább a "Szentek és Kárhozottak Temploma" képéről, de az egész életműről is Lucifer Kastélyára asszociál:

"Elnézést, de ez az egész nagyon hasonlít Lucifer Kastélyára"

Ugye, hogy hasonlít?


december 02, 2013

Nikos A. Salingaros: Az antiépítészet és a vallás

Amikor meg akarunk magyarázni egy kulturális rejtélyt: miért dobta el a világ az érzelmileg vonzó épületeket és helyettük miért fogadott el olyanokat, melyek szó szerint beteggé tesznek minket – komoly akadályokba ütközünk. Nem arról van szó, hogy az emberbarát épületek építési módszerei ismeretlenek, vagy hogy nincsenek építészek, akik ilyeneket tudnának építeni – a társadalom tudatos döntést hozott, hogy azt fogja építeni, amiket épít. Ezenfelül hatalmas energiát fordítanak az emberek meggyőzésére, hogy korunk épített környezete jó, miközben majdnem mindenki érzései ellentétesek ezzel. Egy alapvető szakadék van aközött, amit érzünk és amit mondanak nekünk, hogy éreznünk kell – vagy aminek tudomásulvételére kényszerítenek minket. E kérdések megválaszolása elvezet minket az építészetelmélettől a társadalmi hiedelmek és rendszerek témájához.

Szeretnék megvizsgálni egy gondolatot, melyet gyakran felvetnek az újtradícionalista építészek: hogy építészeti következményei tekintetében nem minden stílus egyenértékű; egyes stílusok romboló hatásúak nemcsak az épített környezetre, de a társadalom egészére is. Ellentétben a feltételezéssel, melyet korunk kultúrája lelkesen elfogad, az avantgárd nem ártalmatlan. A stílus-pluralizmus egy veszélyt rejt magában, mert kultuszokat enged be a társadalomba, és ezek a kultuszok le akarják rombolni a társadalmat.

A bejegyzés folytatása

november 21, 2013

Makovecz ifjú négerei


avagy: tiétek a meló, enyém a (kétes) dicsőség...




Számos épület, épületegyüttes öregbíti Makovecz Imre hírnevét - melyeket nem ő tervezett!

Magyar Építőművészet Online: Jövőakadémia (2011. február)
Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, Felcsút
"Makovecz Imre a tőle évtizedek óta megszokott módon egy ültőhelyében felvázolta a létesítendő együttes alaprajzi rendszerét és madártávlati képét – az építtetői szándék a tervezés folyamán gyakran módosult, és éppen a tervek adtak ihletet a végleges tartalom kialakításához, – és odaadta a munkát kidolgozásra egy kéznél lévő fiatalnak. A hetvenes évek közepétől mindig volt ilyen fiatal a közelében, hol munkahelyi beosztottként, hol magán mesteriskolája tanítványaként, hol a visegrádi tábor részvevőjeként, a nyolcvanas évek elejétől aztán megalakuló gmk-ja majd kisszövetkezete tagjaként, végül 1989 óta a Vándoriskola nála dolgozó építészeként. Ez a felhívás: „tessék, fiam, hozd ki belőle, amit tudsz!” azt jelenti, hogy az irányt kijelölő vázlat alapján az építésztanoncnak, ha tetszik, legénynek, végig kell rajzolnia, egyeztetnie a tervet, megrendelővel, társtervezőkkel, kivitelezővel egyezkedni és az avatásig művezetni. A mester csak akkor avatkozik be, ha valami nagyon félrecsúszik, ha meg kell menteni a munkát a kudarctól. Súlyos kettős felelősség ez: a tanítványnak avval a teherrel a nyakában kell dolgoznia, hogy Makovecz-házat tervez, azaz nem hozhat szégyent a mesterére, akinek viszont sajátjaként fel kell vállalnia a kezdő építész mélyvízben való küszködésének eredményét. A tét nagy, de a legény remekműve igazi mestert avathat.
Ez történt most kivételes minőségben Felcsúton. A feladat az akkor még vándoriskolás, azóta sikeresen diplomázott Dobrosi Tamáshoz került. Vándoriskolai jelentkezése is a szerves építészet iránti régi érdeklődésének volt köszönhető, a Műegyetemen komoly lecke volt számára az irányzat általános elutasítása, de inkább a ritkán indokolt elutasítás magyarázata, ami az épületszerkezeti megoldatlanságok, formai következetlenségek példáit általánosítva rótta fel a szerves építészet művelőinek. Dobrosi Tamás munkája lett az együttes első ütemének, a kúria Makovecz Imre által tervezett átalakításának művezetése és a két ütemben megvalósuló új épület megtervezése."
A fiatal építész azóta is folytatja a munkát az ország vezetőjének oly kedves projekten, azonban ha megkérdezzük ismerőseinket, hogy tudomásuk szerint ki tervezte a felcsúti fociakadémia és épülő stadion épületeit, vajon hánytól fogjuk válaszként Dobrosi Tamás nevét hallani?

A bejegyzés folytatása

október 25, 2013

Hórusz Kora - Makovecz, az építészet Lady Gagája


Makovecz Imre, Aleister Crowley legjobb magyar tanítványa - és Lady Gaga kollégája a nihilista show-businessben

A popzene Makovecz Imréje - okkult üzeneteket közvetít
A Makovecz Akadémia alkotmányba foglalása és rangos közművelődési intézményekkel, mint hűbérbirtokokkal való megadományozása után tovább folytatódik a több-mint-miniszterelnök udvari építészének kanonizálása, aki egy háttér-páholypaktum eredményeként nevét és megszokott látványvilágát adhatta az Erős Ember szakrális fociszentélyének tervezéséhez. (Mivel a tényleges épülettervezést a Mester nagylelkűen rábízta Inasaira és Segédeire):

origo.hu: Kanonizálja a kormány Makovecz Imre életművét

A kanonizálás szó használata, bár természetesen szentségtörő,  nem is olyan alaptalan ez esetben, hiszen a Makovecz által legfőbb példaképeként tisztelt Gaudít, akiről bírálói, eszmetársaim könnyedén kimutatták, hogy szabadkőműves, sátánista és kábítószerpropagandista volt, a katolikus egyház ellen zajló ellenséges célú hatalomátvétel képviselői egyenesen katolikus szentté igyekeznek avatni, az eljárás folyamatban van! (A továbbiakban látni fogjuk, hogy Makovecz Imre maga is aktív résztvevője volt egy időben ennek az ellenséges behatolási folyamatnak, amit átmenetileg helyi szinten sikerült visszaverni, de a védelmet magából a Vatikánból támadták hátba a már bent levő deszantosok.)

A kormányzat, illetve helyesebben a HATALOM általi "kanonizálás" tétje nem kevés a társadalom hétköznapjait érintő gyakorlati szinten sem. Az még csak az átlagember részéről vállrándítással, vagy még anyit sem reagálva elintézhető szimbolikus semmi maradhat, hogy Makovecz monográfiát és reprezentatív kiállítást kap, hogy műemlékké nyilváníthatják összes épületét, hogy ezeket túraútvonalra fűzik fel és hogy a nagyvilágban népszerűsítik majd " a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásait". Ez nem vészes, ennyit ki lehet bírni, eggyel több Orbán-kampány, ami a lelkileg egészséges emberek egyik fülén bemegy, a másikon meg ki. Azonban a program nem áll meg itt, hanem agresszívan benyomul a reálszférába is:
"Makovecz településfejlesztési-épülettervezési modelljét betennék a főépítészek továbbképzési programjába, illetve az építész, tájépítész és közművelődési szakemberképzés tantervébe. Felmérnék Makovecz hátrahagyott terveit is, hátha találnak benne olyat, ami megvalósítható, és a megvalósításra talán még pénzt is adnának"

Az a kisebbik baj, ha megépül néhány fiókban maradt terve, beleértve akár a Kárhozottak Katedrálisát is. (Bár a Sátánnak lefelé szimmetrikusan is megépítendő Szentély a fejjel lefelé álló kereszttel persze nagyon durva, még ha ezt módosítják is, tudni fogjuk, hogy ez az eredeti terv,  megépítői ennek ismeretében építik meg.)
"A padló tükör. A Szentély lefelé is megépül."

"A templom kétharmadának lefelé megépülne az inverze is, ahogy a sejteknek is egybevágó, szimmetrikus, de nem azonos "alteregója" is van. Ahogy a fának is van koronája föl és le egyaránt. Ahogy az Isten Fia is mielőtt az Atyához ment volna, mielőtt új testben feltámadt, pokolra szállt. A feltámadás, a megszabadulásaz új ég, új föld születésének drámája csak az evilág és a nem evilágból való szeretetéből, egyesüléséből és újjászületéséből származhat."
Kivel készül a Kormány felszenteltetni az ALSÓ KERESZTET ???

A bejegyzés folytatása

szeptember 12, 2013

A spanyol atom - az igazi Guernicák és az antimodernista építészet utolsó végvára

... mely sajnos szintén elesett azóta...

Ez a bejegyzés igazából a sziámi ikerblogra, a Kitalált Újkorra is passzol, Makoveczhez nincs szorosan köze, de alapvetően építészeti téma, ezért kerül ide.

Moldova Györgynek van egy rá (és közegére) nagyon jellemző magyarfikázó novellája, "A magyar atom". A sztori annyi, hogy a magyarok is szeretnének atombombát (a szocializmus idején), de TERMÉSZETESEN az összerakás közben fordítva nézik a tervrajzot, ezért a kísérleti atomrobbantás helyén egy város nő ki a földből.

(Igaz, hogy az ilyen fordítva nézett tervrajzok és hasonló hanyagságok jelensége, az egyre hanyatló színvonal valóban jellemző volt a szocializmusra - illetve főleg azóta a modernizációsújtotta nyugati világra is - de Moldova nem "A szocialista atomot", vagy "A modernizáció atomját" írta meg, hanem a "magyart". Ez teljesen beleillett az ő és zsidó író társai, pl. mindkét magyargyalázó Kertész életművébe, melynek egyik fő üzenete a magyar (goj) önérzetének rombolása, a gazdatársadalom fősodor közösségi tudatának pocskondiázása. Ennek magyarázatát Izrael Sahak: Zsidó vallás, zsidó történelem - 3000 év súlya c. könyvében leljük:
Létezik továbbá elõírásoknak egy sorozata, amely nemzsidók vagy azok tetteinek dicséretét megtiltja, kivéve, ha egy ilyen dicséret hallgatólagosan zsidók vagy azok tetteinek magasabb fokú dicséretét foglalja magába. Így például Agnon, az író hazatérése után Stockholmból, ahol az irodalmi Nobel-díjat kapta meg, dicsérte az izraeli rádióban a svéd akadémiát, gyorsan hozzáfûzte: "nem felejtettem el, hogy tilos nemzsidókat dicsérni. Dicséretemnek azonban különös oka van." - azaz, hogy egy zsidó kapta meg a díjat.
Logikus, hogy ha egy közösségben vallási parancsolat rangjára emelték a "gojok" dicséretének tilalmát, ott lépten-nyomon szidnak minket, még a vallási máz lefoszlása óta is, a szekularizált zsidó tudatiparosok is, közvéleményünk többsége persze nem is sejti az irritáló jelenség ezen okát.)

E bejegyzés tárgya azonban most az, hogy az abszurd ötletet bizonyos értelemben mégis megvalósította egy másik bűnös, sőt fasiszta nemzet, a spanyol, illetve e nemzet bűnös, fasiszta elemei, akik nemcsak legyőzték saját társadalmuk haladár ötödik hadoszlopát  és azok internacionalista szövetségeseit, hanem néhány éven, pár évtizeden át dacoltak a modernista építészet és urbanisztika szőnyeg-, sőt atombombázással felérő világtrendjével is. A fordítva összerakott spanyol urbanisztikai bomba felrobbantásának helyén csodálatos, emberhez méltó épületek és városok nőttek ki a földből egy olyan korban, amikor az ilyen épületek sorsa világszerte a pusztulás volt még békés körülmények között is. (Mert a modernisták bombája "jól" volt összerakva!)

A bejegyzés folytatása

július 20, 2013

Nikos A. Salingaros: A Huszadik Század építészete, mint Kultusz



(Gropius) "Szeretett volna egy kultikus épületet emelni, hét boltívvel, melyek a hét fő erényt szimbolizálták volna, azúrkék üvegboltozattal, rajta arany nap és csillagok. A művészettörténészek találtak egy hasonló leírást 1616-ból a Fama Fraternitas-ban, mely a Christian Rosenkreutz által alapított rózsakeresztes testvériség működését írja le." (forrás)

(A fenti illusztráció nem része az eredeti esszének, BCS)

-------------------------------------


1. Bevezetés

Arra a meglepő felismerésre jutottam, hogy az építészeket nem érdeklik az építészet törvényei. Ehelyett épületeiket művészeti divatok és rövidéletű filozófiai megfontolások alapján tervezik. Ugyanez a reakció váltotta ki kiváló kollégáim, Christopher Alexander és Léon Krier erőfeszítéseit az építészet tudományággá reformálására. Egy másik közelmúltbeli kísérlet volt Károly herceg kezdeményezése. Annak ellenére, hogy a brit közvélemény túlnyomó többsége támogatta az építészetről alkotott emberi felfogását, a herceg kísérlete végül kudarcba fulladt. Hogyan tudja az építész szakma ilyen sikeresen visszaverni a reformkísérleteket? Azt hiszem, hogy a válasz egy rendszer-jelenségben rejlik. Az építészet egy kultusz, és az utolsó dolog, amit egy kultusz szeretne, hogy egy egzakt tudományos diszciplínává alakítsák át. Ennek oka, hogy a két fajta rendszernek nagyon különbözőek a belső szerkezetei, amelyek kialakítják az ellenőrző hatalmi struktúrákat. 

Folytatás