december 07, 2013

Orosz intuíció: Makovecz Lucifer kastélyát tervezte

A Gonosz felismerése független az országhatároktól.

T. Beljajeva orosz nyelvű, építészeti tematikájú blogján egy márciusi bejegyzésben foglalkozik Makovecz templomterveivel. A blog szerzője profilja szerint moszkvai és az építészettörténet, művészettörténet, illetve műemlékfelújítás érdekli.

A Nemzetközi Hírű Mester életműve templomépítészeti fősodrának ismertetését (hisz, mint kritikusai és tanítványai egyaránt emlegették, Makovecz MINDIG templomot tervezett, ha a funkció ELVILEG más volt is) eleve úgy indítja Beljajeva, hogy nem lehet kétséges, nem vevő a marketing által keltett kultuszra. A paksi templomot hátulról-oldalról ábrázoló képpel kezd, ami a mű rémisztő, de mégis valamiféle sötét esztétikájú elölnézeti képéhez képest egyszerűen ocsmány.

A blogger szerzőnőjének bejegyzéséből és a hozzászólásokra adott válaszaiból is kiderül, hogy a terveket ijesztőnek és démoninak tartja és nem helyesli, hogy a templomépítészetben is a divatokat és az építészek "kreatív kísérletezését" hajhásszák. A képek forrásai között linkeli az Ördögűző blogot is, de nem utal rá, hogy ez egy kimondottan Makovecz-űző blog.

Talán a sátánista-vádat direkt módon megfogalmazó üzenet ismerete nélkül, egyszerűen a józan ész, intuíció és a Jóság, Szépség iránymutatóit követő lélek reakciója, hogy a makoveczi templomtervek legpokolibbjainak részletes képi bemutatása után nyilván leginkább a "Szentek és Kárhozottak Temploma" képéről, de az egész életműről is Lucifer Kastélyára asszociál:

"Elnézést, de ez az egész nagyon hasonlít Lucifer Kastélyára"

Ugye, hogy hasonlít?


13 megjegyzés:

Aurél írta...

Nem a cikkhez szólnék hozzá, csak egyetérteni tudok. A cikkek, interjúk közt találtam ezt: "Keleti hatások a magyar építészetben" - Napút Online, 2010/2. Kitűnő példája arra, hogy Makovecz hogyan ugrott rá egy teljesen más felfogásban született életműre csak azért, mert valaki jót és használhatót tervezett (Medgyaszay). A család elmondása szerint Makovecz többször próbálta tudatosan "lenyúlni" a Medgyaszay terveket, megvalósítani, mint saját ötlet. Pl. Rárosmúlyad - Csikszereda, Nemzeti Pantheon. Remélem, hogy a Gellérthegyre sosem fog megépülni az az ocsmányság amit tervezett oda.
Ez a Makovecz féle:
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/nemzeti-pantheont-almodott-makovecz-imre-a-gellert-hegyre

Ez a Medgyaszay:
http://www.budapestcity.org/11-egyeb/epiteszet/tervek/Nemzeti-Panteon/index-hu.htm

Bobkó Csaba írta...

Ugyanerre példa Kós Károly is. A fiatal Makovecz találkozott az öreg Kóssal, de nem tudunk róla, hogy ármilyen formában tanítványának tekintette volna. Nem valószínű, hogy felvállalná Makovecxz életművét a sajátja folytatásának, tehát a nevén élősködik a Makovecz által alapított "Kós Károly Egyesülés". Egy-két épületén (pl. Csengerben) kívülről Makovecz egy az egyben kpopintott egy Kós-tervet, ezért az épület kívülről jobb is, mint a szokásos szárnyas démonok. Bár többet lopott volna rendes épjtészektől! :-)

10-es huszárezred írta...

Nem tudok oroszul, de egyébként sem tartalmaz valami sok szöveget az idézett bejegyzés.

Másrészt meg egy képbe kellő fantáziával bármit bele lehet látni. Kicsit olyan mint a Rorscharch-teszt. A hatásra erősít a tervek többségének tussal/szénceruzával készült volta.

Ettől függetlenül még Őrfi sem mulasztja el megemlíteni a dogmatikus szempontból aggályos voltát a krisztinavárosi tervnek:

"Bár kényes vizekre evezek ezzel, katolikus hittanári végzettségem miatt talán szóvá tehetem: a fent megfogalmazott üzenet templomként való megvalósítása katolikus szemmel nem egyértelmű döntés. Úgy tudom, az egyház részéről érkezett már hasonló vélemény, egészen magas szintről is. Mégis legitimálja a művet, ami a Makovecz Alapítvány oldalán olvasható, és amit a Mester is sokszor elmondott: a terveket egy kiállításon megáldotta XVI. Benedek pápa is. Makovecz közte volt ugyanis annak a 60 keresztény alkotónak, akiket a Szentanya a legjelentősebbnek tartott, így kapott meghívást a XVI. Benedek pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából szervezett kiállításra."

Tehát "rendben van", mert Benedek pápa megáldotta. A dogmatikai kételyt fölülírja a tekintély szava? Ezért tartunk ott ahol.

Makovecz kapcsán legfontosabb hogy gnosztikus Rudolf Steiner-tanítvány, itt az baj, Csabi, hogy teológiából kéne képben lenned.

Névtelen írta...

Bár a pokol kapui nem vesznek erőt az egyházon, de mégis... gondoljátok, hogy ha egy ilyen, a sötétség szellemének épített szentélyben, templomban imádkozik egy keresztény, akkor a Sátánt tiszteli vele? Vagy a jelentősége "csupán" annyi, hogy így a kegyelmek - a pokol "zavarása" miatt kevésbé áramlanak?

Bobkó Csaba írta...

Semmiképpen nem gondolom, hogy a gonosz szándékú építészeknek, vagy hasonlóknak olyan "varázsereje" lenne, hogy például az általuk épjtett templomokban imádkozó jóakaratú hívők akkor a Gonoszhoz imádkoznának.
Nyilvánvaló, hogy aki nem ilyen lelki erőforrásokat keres, azt az egyébként szándékosan ártó szándékkal épjtett épület sem ronthatja meg.
De ettől még nagyon is látnám értelmét annak a szimbolikus és gyakorlatias cselekvésnek, hogy az ilyen templomépületeket, egyéb egyházi épületeket egyrészt szenteljék újra, egy hivatalos egyházi ördögűzési szertartás után és az épületeken amit lehet, alakítsanak át a keresztényellenes elemek eltávolításával, kicserélésével.
Kapásvól a paksi, százhalombattai, csjkszeredai katolikus templomok kínálkoznak erre, de a nem szakrális célú sárospatak-végardói fürdő bejáratáról is leszedhetnék a piramisok szárnyait, vagy lebonthatnák az egri uszoda szentségtörő, meggyalázott betonhéjba ragadt, fejbenyilazott templomtornyát, stb.
Azt nem gondolom, hogy reális lenne a piliscsabai egyetemépület ferdeségét kiegyenesíteni, de leszedhető rózsakeresztes toronyszárnyak ott is vannak.
Természetesen ehhez egy olyan egyházi vezetés kellene, melyen a pokol kapui még nem vettek erőt. És, nem???

Névtelen írta...

Egyetértek, ezek a szimbólumok fölöslegesek és károsak is, bizonyos szempontból. Úgy gondolom, a Sátán arroganciáját mutatják, afféle "beleröhögök a pofátokba, és észre sem veszitek" - típusú dolog. (És ez még csak a kezdet, szárnypróbálgatás.) Ha tiltakoznak is egyesek a gyanús ügyek miatt, nem teszik ezt eléggé erőteljesen, illetve nem hívják fel a hívek figyelmét rá, mert nyilván nem tartják fontosnak.
Egyébként, azzal is egyetértek, hogy az egyház vezetése - éspedig a legfelsőbb körök, kezdve a mostani pápával, nem az igaz hitet szolgálják.

Névtelen írta...

http://epiteszforum.hu/epites-a-14-velencei-epiteszeti-binnale-magyar-pavilonja

z

Aurél írta...

Hohó: http://expomilano2015.hu/?page_id=813

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, "Z" az előbb linkelte ugyanezt a "Hórusz kora" bejegyzés alatt, ott folytassuk. Nagyon érdekes és jellemző...

Névtelen írta...

"Makovecz kapcsán legfontosabb hogy gnosztikus Rudolf Steiner-tanítvány."----Az micsoda? /Füles/

Névtelen írta...

Online Casino Sites in India
Online Casino Sites in India · Top10 Live Casino.com · 1088 Casino · 988Sport · luckyclub 888Casino · 788Sport · 688Sport.

Névtelen írta...

1.) Makovecz Imre abban fontos, hogy megmutatta, hogy a Kádár kocka épületeken túl is van világ. Egy épületnek nem csak téglatest formája, és esetleg furcsább tetőszerkezete. Hanem az egész épület "valamilyen" lehet. Mint itt: http://3.bp.blogspot.com/_UcYC5y8TUow/TR4efpmzqaI/AAAAAAAAAD4/QtpHwPN-yxY/s1600/Piliscsaba-Pisa.jpg

2.) Ellenben néha meglepő funkció nélküli, csupán tetszetős dolgok készültek. Ami szerintem semmi értelme. Nem arról van szó, hogy a tető épp másmilyen színű, vagy bonyolultabb formájú. Hanem az épületre toldott dolognak nincs funkciója, csak az építész filozófiáját fejezi ki. Ha úgy tetszik drága pénzen hozzátoldott valami.
Max tetszetős és drága dolog. De minek?:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Eger-bitskey-vzs.jpg/606px-Eger-bitskey-vzs.jpg
Vagy ezek hatalmas üvegtornyok:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b6/Hagymah%C3%A1z_winter.JPG/800px-Hagymah%C3%A1z_winter.JPG

3.) Néha egy-egy épületében van valami zavaró, démoni. Magában a formában, néha a legegyszerűbb dologban is. Hétköznapi szem számára tetszetős lehet. De valahogy furcsán éles vagy hegyes vagy furcsán hajlik.
A paksi templom. Olyan mintha egy hatalmas démon a szarvait dugná ki a földből. És hogy ezt nem én képzelem bele, ezen az oldalon megtalálható néhány terv és leírás. http://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/szentlelek-templom-paks

Van egy templom, ami jól ábrázolja mire gondolok. Ebbe az épületbe nem szívesen mennék be. Sötétre van tervezve, hegyes, nem kelt jó érzést.
https://nagyervin.hu/erdelyitemplomok.eu/images/templomok/kovaszna-megye/vargyasi-reformatus-templom/01.jpg
Ráadásul azt hiszem ebben tetten érhető a dolog, ami zavar. Ez a templom egy Árpád kori templom alapjaira épült. Tehát egy szent hely. Ha jól értem, a belső, fa része jelképezi az ősrégi "maradványt". Ahogy azt a "paraszt" értelmiségi gondolja. A pusztában lovagló hunok fa templomai. A külső kő része a katolikus/református rész. De van egy harmadik dolog, az épület egésze, ami egy démon, ami várja a látogatókat. Az épület a démon teste. Végső soron a szent hely megszentségtelenítése.

Néha a belső tér is zavaró. Olyan mintha démoni erőket idézne meg.
Itt van ez: http://mako.hu/wp-content/uploads/2017/07/04_4.jpg
A pillérek nem fákat idéznek számomra, hanem egy hatalmas lény kezei, amik felnyúlnak a földből, Földből. Ha csak egyenes pillérek lennének, akkor az embereben lévő felfelé törekvést keltenék. Ha fákra hajaznának, akkor a természet szeretetét. De ezek valami hatalmas lény kezei, és valamiért nem okoznak örömet a szívemben.

Névtelen írta...

4.) Hasonló, mint a Rudolf Steiner ezoterikus által tervezett Goetheanum. Az első fából készült. Nagyon impozáns épület lehetett. Engem zavar, gondolom nem véletlenül, a kiugró épületszárnyak az első világháborús sisakra emlékeztetnek.
https://www.anthroposophie.ch/files/anthroposophie.ch/content/bilder/themen/Anthroposophie/Goetheanum/06-05-2017%2016-12-53.jpg

Azt mondják, hogy Rudolf Steiner bele építette a lelkét, az éter testét az épületbe. Lehet feltűnt neki, hogy az Akropoliszon lévő épületekben magában az épületben élhettek valami lények. Mert megjegyzi, hogy amikor felment, nem volt ott senki. Nem voltak ott istenek. Nos, talán ez adhatta neki az ötletet. Kvázi örök élet, valamilyen formában él egy épületben. - Nem értek hozzá, én nem tudom épületbe költöztetni a lelkem. Ez felvet egy kérdést: Mivel táplálkozik?

Lehet ezt érezték meg, az épületet rágyújtották. Rudolf Steiner 1 év 3 hónap múlva meghalt. A mostani beton szarkofágot is ő tervezte. Azért mondom, hogy szarkofág, mert a sírja is az épületben volt. Néhány éve kiköltöztették onnan. Az épület mint egy hatalmas vipera feje emelkedik ki a földből, a bejárat mint egy pók hálója. Lehet ez az igazi Rudolf Steiner.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0f/Goetheanum_Dornach2.jpg

Szóval ilyen démoni erőket elszabadítani. Ott tévednek Rudolf Steiner és Makovecz Imre is (lásd a paksi templom tervrajznál írott dolgot) hogy az emberi élet célja nem a Sátán felemelése, hanem a fény és a sötétség elválasztása. Képekben szólva, az angyalok nem tökéletesek, de közelebb vannak Istenhez és nem azért, mert a Sátánt emelik. Ráadásul olyan dolgot piszkálnak, mármint Makovecz, amire úgy, ahogy egy asztalosnak rá kell látnia a faanyagra, ők nem láthatnak rá sem Istenre, sem Ahrimanra. Lehet véleményük róla, ahogy mindenkinek van. De ettől nem igaz.

5.) Egyértelmű nem tudom azt írni, hogy rossz, amit Makovecz ültetett. Ha ez alatt az organikus építészetet értjük. Amikor az épület kifejez valamit, a tér amit kiszakít, használati területnek érti és érzi az építész.
De a démoni erők elszabadítása nem hiszem, hogy cél lenne, mert neki az az elképzelése, hogy az a helyes, ha a sötét területtel is beszélő viszonyba keveredünk. - "Távozz tőlem!" Szól az útmutatás. Nem pedig, gyere, hagy öleljelek meg.

Az adott templom számomra túl hegyes, szöges, az alakok szárnya lapos, penge szerű. A tornyon felfutó ág, levelek oldalról nézve mintegy fűrészlap. Nagy, nyitott tereknek tűnnek. Nem tudom mennyire fenntartható, fűtér, terek használhatósága, karbantartás stb. Nem kukacoskodásnak értem, de fordítva szokott lenni: az egyháznak szüksége van egy épületre, és megépítik. Itt meg Makovecz emlékére építsünk egy monumentális épületet. Egy ekkora épületnek kellene lélegzőtér is, ami körbeveszi. Egy autókereskedés és buszmegálló közzé nem dobható le. - Fenyegetések, hogy ha "ez nem épül meg" stb. Hát van-e szükség rá, ha nem egy Makovecz rajongót kérdezünk? Ki fogja fedezni az építést? Melyik egyházé lesz? Ki fogja fizetni az üzemeltetést? Ki fogja fizetni a karbantartást?