Makovecz ifjú négerei

avagy: tiétek a meló, enyém a (kétes) dicsőség...

Számos épület, épületegyüttes öregbíti Makovecz Imre hírnevét - melyeket nem ő tervezett!

Magyar Építőművészet Online: Jövőakadémia (2011. február)

Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, Felcsút

"Makovecz Imre a tőle évtizedek óta megszokott módon egy ültőhelyében felvázolta a létesítendő együttes alaprajzi rendszerét és madártávlati képét – az építtetői szándék a tervezés folyamán gyakran módosult, és éppen a tervek adtak ihletet a végleges tartalom kialakításához, – és odaadta a munkát kidolgozásra egy kéznél lévő fiatalnak. A hetvenes évek közepétől mindig volt ilyen fiatal a közelében, hol munkahelyi beosztottként, hol magán mesteriskolája tanítványaként, hol a visegrádi tábor részvevőjeként, a nyolcvanas évek elejétől aztán megalakuló gmk-ja majd kisszövetkezete tagjaként, végül 1989 óta a Vándoriskola nála dolgozó építészeként. Ez a felhívás: „tessék, fiam, hozd ki belőle, amit tudsz!” azt jelenti, hogy az irányt kijelölő vázlat alapján az építésztanoncnak, ha tetszik, legénynek, végig kell rajzolnia, egyeztetnie a tervet, megrendelővel, társtervezőkkel, kivitelezővel egyezkedni és az avatásig művezetni. A mester csak akkor avatkozik be, ha valami nagyon félrecsúszik, ha meg kell menteni a munkát a kudarctól. Súlyos kettős felelősség ez: a tanítványnak avval a teherrel a nyakában kell dolgoznia, hogy Makovecz-házat tervez, azaz nem hozhat szégyent a mesterére, akinek viszont sajátjaként fel kell vállalnia a kezdő építész mélyvízben való küszködésének eredményét. A tét nagy, de a legény remekműve igazi mestert avathat.

Ez történt most kivételes minőségben Felcsúton. A feladat az akkor még vándoriskolás, azóta sikeresen diplomázott Dobrosi Tamáshoz került. Vándoriskolai jelentkezése is a szerves építészet iránti régi érdeklődésének volt köszönhető, a Műegyetemen komoly lecke volt számára az irányzat általános elutasítása, de inkább a ritkán indokolt elutasítás magyarázata, ami az épületszerkezeti megoldatlanságok, formai következetlenségek példáit általánosítva rótta fel a szerves építészet művelőinek. Dobrosi Tamás munkája lett az együttes első ütemének, a kúria Makovecz Imre által tervezett átalakításának művezetése és a két ütemben megvalósuló új épület megtervezése."

A fiatal építész azóta is folytatja a munkát az ország vezetőjének oly kedves projekten, azonban ha megkérdezzük ismerőseinket, hogy tudomásuk szerint ki tervezte a felcsúti fociakadémia és épülő stadion épületeit, vajon hánytól fogjuk válaszként Dobrosi Tamás nevét hallani?

A bejegyzés folytatása



Index: Szauron kastélya épül Felcsúton (2013. július 8.)

Makovecz neve

Válaszokra éhezve inkább megkerestem az építészt, Dobrosi Tamást, hogy megtudjam: miként épülhet a stadion Makovecz tervei alapján, noha az építész már két éve elhunyt.

„A stadion stílusában és szellemiségében teljesen Makovecz, de a tervezési munka száz százalékig az enyém.” – mondta a fiatal építész, akinek stúdiója, a Doparum Kft. a Makovecz elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja.  

Dobrositól megtudtam, hogy 2009-ben Makovecz Imre papírra vetett egy korai vázlatot, amit azonban „az élet és az elvárások meghaladtak”. A megbízó új igényeit Makovecz Imre még megismerhette, de azokkal már nem dolgozott. „Azt mondta nekem, folytasd a tervemet, ha szeretnéd, vagy akár kezdd elölről, és a végén majd mutasd meg. Erre azonban már nem kerülhetett sor a mester távozása miatt.” – mesélte el Dobrosi, hogyan került hozzá a munka.

„Természetes, hogy a stadiont az ő nevével hirdetik, az ő neve húzónév.” - adott magyarázatot arra is, hogy miért Makovecz-épületként hirdetik a stadiont.  

Dobrosi Tamás azt is elmondta, hogy igyekezett kiküszöbölni azokat a hátrányokat, amelyek a neves építész munkáira jellemzők. “Sok fát használtunk, mert ez nem kommersz stadion lesz. Ez Makovecz Imre stílusjegye. De igyekszem megoldani a mester épületeinél felvetődő kritikákat, amelyek szerint azok nem elég funkcionálisak, használhatóságuk nem mindig tökéletes.”

(Az ifjú titán nem is olyan finoman céloz rá, hogy a felhasználók gyakorlati igényei felől nézve ő ismeretlensége ellenére jobb építész, mint eltávozott nagyhírű mestere, amivel egyrészt elégtételt vesz a négerkénti kihasználásáért, másrészt nagy eséllyel simán igaza is lehet, lásd alább!)

Mondhatja valaki, hogy talán mégis túlzás a 70-es évek közepéig visszavetíteni a későbbi, már befutott, valóban világhírű építész módszerét, miszerint az egyre újabb Művek dicsőségét nagyrészt mások aprómunkája gyümölcseként aratta le, ahogy az a befutott "ikonoknál" tipikus. Azonban az első cikk írója Gerle János, a Mester Udvari Művészettörténésze volt, akit tavaly így búcsúztatott a Népszabadság nekrológja:

"Gerle János életműve a legbiztosabb fogódzó mindenkinek, aki az előző századforduló, a szecesszió vagy épp Makovecz Imre és köre építészetéről szeretne átfogó képet kapni – de akkor is, ha csak egy izgalmas részletkérdésre keresi a választ. Gerle János mindenről tudott mindent, és elképesztő precizitással, mégis olvasmányosan, élvezetesen írta meg."

Nincs tehát okunk kétségbevonni Makovecz szerzőtársa és az Országépítő folyóirat néhai szerkesztője információját, hogy " A hetvenes évek közepétől mindig volt ilyen fiatal a közelében". Ez volt a leghíresebb magyar építész munkamódszere, még a hírnév előttről...


Nem áll szándékomban a módszer pénzügyi vonzatait firtatni, egyrészt, mert nincs információm arról, hogy az ifjú "négerek" ne kapták volna meg munkájuk ellenértékét, másrészt és elsősorban pedig azért, mert a blog témája nem valami öncélú Makovecz-sározás, főleg nem a magánemberé, hanem a testvérblogéhoz hasonlóan a hamis tekintély. A káros tevékenységet folytató közszereplő(k) mesterségesen felépített imázsa, kultusza, melynek része az is, hogy olyan - egyébként néha hasznos, néha káros - teljesítményeket is a bálványozott személynek tulajdonít a dicsőítő propaganda, amely valójában nem az ő érdemük.

Ez az információ, mely a néhai építész legbelsőbb köréből származva vitathatatlanul hiteles, még jobban alátámasztja az életmű elleni egyik legfőbb, sokak által megfogalmazott vádat, hogy Makovecznek egyáltalán nem volt fontos az épület, mint a megrendelők élettere, munkahelye, vagy más, funkciójából következő szerepe, vagyis az, ami egy "normális" építész számára a legfontosabb kellene, hogy legyen. (És a modernizmus előtti normális időkben az építészek túlnyomó többsége számára az is volt.) EZ egyáltalán nem izgatta, nem kötötte le a Mestert!

A jelenséget a bírálók különféleképpen szokták megfogalmazni, hogy Makovecz épületei "köztéri szobrok", hogy "már életében a saját emlékműveit építette a megrendelők pénzén", stb. E blog megfogalmazásában ez úgy hangzik, hogy Makovecz számára az épületek csak  a neki egyedül fontos okkult szimbolika nélkülözhetetlen hordozófelületei voltak, az, hogy e hordozófelületekben "a pénzt kiperkáló megrendelők egyébként lakni, tanítani, úszni, színházat működtetni stb. is akartak, csak egy szükséges rossz volt". (Ez utóbbi gondolat is megjelent a bulvársajtó szintjén is.) Ezzel a megvetett gyakorlatias-földhözragadt szférával pedig annyira nem volt kedve magát fárasztani, hogy a tulajdonképpeni építészmelót rá is hagyta ifjú Inasaira és Segédeire, ő erejét a fantasztikus okkult víziókon alapuló vázlatok felskiccelésére és az ön-PR fenntartására tartogatta. 

Csakhogy ennek alapján lényegében nem nevezhetjük építésznek...

A tulajdonképpen idegen tollakkal való felékesítés, a "Makovecz-épület" kifejezés misztifikációs célú használata nemcsak a tájékozatlan átlagemberek körében fordul elő (náluk jóhiszeműen), hanem a tényekkel maximálisan tisztában levő Makovecz-tábor propagandistái is alkalmazzák, róluk nem feltételezhetünk jóhiszeműséget. A Makovecz-táborhoz tartozó építészeket és oktatási (beavatási...) intézményeiket tömörítő Kós Károly Egyesülés által fenntartott Élőépítészet.hu weboldal is részt vesz a ködösítésben:

Felcsút, Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, Kollégium épület:

Ezt valóban Makovecz tervezte   -  át...

Ez az egyetlen épület, ahol jogilag hiteles Makovecz tervezőkénti feltüntetése, más kérdés, hogy ami szép benne, az a békebeli kúriaépületből maradt meg, a valóban makoveczi betonfákat kár volt belecsúfítani...

Az organikus beton erdeje

A következő épületnél, az akadémia Élettani Épületénél viszont már csak felül van kiírva Makovecz neve így:

"Tervező(k): Dobrosi Tamás, Dobrosi Tamás, Makovecz Imre † "

Alább már nem szerepel:

"Felcsút, Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia

Ügyvezetési és élettani laborépület

Tervező: Dobrosi Tamás okleveles építészmérnök

Belsőépítész: Snopper Zsuzsanna

Tervezés éve: 2008.

Kivitelezés éve: 2008-2009."

Makona KFT."

NEM Makovecz tervezte

Pedig még élt, amikor megépült és nem tiltakozott, hogy neki tulajdonítják...


A köztudatban egyéb "idegen tollak" mellett "Makovecz épületeiként" szerepelnek a tiszai árvíz, a felsőzsolcai árvíz és a kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés házai is, miközben tudomásom szerint az újjáépítés keretében épült, egyébként alapvetően elég jó (ha nem is minden tekintetben kiváló tervezésű) épületek közül egy sem épült Makovecz Imre tervei alapján!

Az újjáépített Kolontár - nem Makovecz-mű

Az egyetlen valódi (?) Makovecz-épület ezeken az újjáépítési területeken a devecseri "ökumenikus" (valójában természetesen gnosztikus) kápolna, azonban a Mester ezt se Devecserbe tervezte, hanem (állítólag) egy több évvel korábbi, Budapesten nem megvalósult tervét húzták elő a fiókból tanítványai és valósították meg már Makovecz halála után. Éles kontrasztban is áll az újjáépítés lakóházaival, ugyanis azokkal ellentétben ez már visszataszító...

Kereszténynek tűnő, elkábított papok avatták fel a Gonosztikus Kápolnát (plusz egy rabbi)

Meglepő, de a ballib Index a hagyományokkal és a vallással szemben ellenséges ideológiai alapállása ellenére normálisabban képes az épületet értékelni, mint a hazafias médiumok zöme:

Index: Templomszerű tárgy katasztrófaturistáknak

"És ahogy ez a kis centrum imitálta a valódi központot, ugyanúgy imitálta a szakralitást Makovecz kápolnája is. Az épületbe egyszerre legfeljebb nyolc-tíz ember fér be, és az egyetlen, apró teret sem úgy alakították ki, hogy ott valóban szertartások folyjanak. Az organikus építész templomai eddig is inkább valami nem létező animisztikus ősvallás kegyhelyei voltak, semmint keresztény imahelyek, itt azonban már szinte semmilyen utalás nincs konkrét vallásra, már ha a makoveczizmust nem számítjuk ide. Egy oltárszerű kép báránya és galambja megidézi ugyan a kereszténységet, de nincs hely imádkozáshoz, kegytárgyak elhelyezéséhez. Az épület inkább templomszerű műtárgy, mint funkcióval bíró szakrális építmény."

Hiába, a döglött kutya szájából is folyhat az Élet Vize...
Megszégyeníti a papokat, akik nem ismerik fel a Teremtést a Gonosznak tulajdonító gnosztikus szimbolikát, bár az igaz, hogy a gnosztikus jelleget az újságíró sem ismerte fel ("itt azonban már szinte semmilyen utalás nincs konkrét vallásra"). És persze csak a hibát keresi a cikk a népies házformákban (éppenséggel akadnak), indexes világképpel sok ez a parasztkodás...

Viszont ez a kápolna is példa arra, hogy  a tanítványok, a "Makoveczista vallás" kultuszának "papjai" ködösítenek azügyben, hogy a konkrét épületet Makovecz tervezte, vagy sem. Míg más cikkekben korábban azt emlegették, hogy komplett Makovecz-tervet húztak elő a hagyatékból, melyet a Mester Budapestre, a Rákos-mentére tervezett, de ott nem épült meg, itt megtudjuk, hogy

"A történet sajnos nélkülözi az organikus építészet jegyeivel amúgy harmonizáló, romantikus fordulatokat: nem fiókban véletlen talált vázlatokból dolgoztak, és nem is belső sugallatra valósította meg Makovecz örökségét az egyik híve.

„A már elkészült lakóparkban sétáltunk 2011 nagypéntekén, amikor Makovecz Imre azt mondta, hogy hát a templom meg hol lesz?” – idézte fel a kápolna születésének előzményét az építész munkatársa és tanítványa.

Makovecz 2011 augusztusában vázolta fel a kápolnát, amit aztán a munkatársai formáltak építészeti tervvé. „Még ránézett a terveinkre” – igazolta az épület autentikusságát Turi Attila, akinek neve adminisztratív okokból került a tervekre. Miután Makovecz elhunyt, valakinek szignóznia kellett a papírokat, mesélte."

Tehát itt is a jól bevált négeres-ültetvényes módszer szerint zajlottak a dolgok, a Gazda felvázolt, amit "a munkatársai formáltak építészeti tervvé", Turi jó mágusként misztifikálja a folyamatot azzal, hogy az ő neve csak "adminisztratív okokból került a tervekre". Találó a cikk gúnyolódása, hogy

"Makovecz stílusjegyei úgy ismétlődnek épületéről épületére, mintha azokat egy makoveczizátor keverné ki random módon"

Az állami újjáépítések keretében a valóban az "organikus iskola" szellemi körébe és többnyire Makovecz gazdasági érdekeltségi körébe tartozó építészek, tanítványok által tervezett lakóházak és ezek együttesei viszont nemcsak azért nem "Makovecz-épületek", mert a közhiedelemmel ellentétben nem Makovecz tervezte őket, hanem azért sem, mert ezek szerencsére egyáltalán nem makoveczi stílusú, jellegű épületek! EZEK valóban építenek a magyar népi építészet hagyományára és (a katasztrófaelhárítás miatti sietséget is beszámítva) elfogadható színvonalon adaptálták a máig hasznos történelmi mintákat a mai igényekhez. Lehet ugyan többet is kívánni e téren, de főleg ilyen projektek esetén és ezeket jó irányba tett kezdőlépéseknek tekintve ne legyünk telhetetlenek.

A beregi újjáépítés nemes eszményképe -Makovecz nem így tervezett

Az Index fentebbi cikke is jól rávilágít, hogy a külső formák utánzásán túl a tervezőknek egyelőre nem sikerült organikusan alkalmaznia az ilyen méretű települések történelmileg kifejlődött településközpont-építési modelljét ("Hogyan kell faluközpontot teremteni"). Nem sikerült rekonstruálni azok élettel teltségét, de ez nem is csoda, hiszen az ilyenek apránként, házanként épültek ki, "nőttek" egymásba, amit nehéz egy tabula rasa után reprodukálni. Azt hiszem, egyelőre el se kezdték kutatni a módját, hogy lehetne mégis... Újra csak megszégyenítő a szakemberekre nézve, hogy az Index bizonyára nem építész riportere józan ésszel és érzékkel gyakorlatiasan feltette ezt a kérdést is.

De a lényeg most itt számunkra az, hogy ezek az épületek, lakónegyedek nem hordoznak magukban semmiféle okkult szimbolikát, nem degradálják az építés eredményét mágikus jelek hordozófelületévé, nem szorítják háttérbe, nem nézik le a valódi, hétköznapi funkciót. Ezek gyakran egyébként egészséges ösztönű tervezőitől még sokkal több szépet és jót is kaphatnánk, kaphattunk volna, ha nem kerülnek pályájuk elején az "Organikus Iskola" bűvkörébe...

Kolontári és devecseri típusterv - nem Makovecz terve

A nem mindig teljesen elrontott tanítványokkal ellentétben Makovecz csak retorikájában vette szájára a népi építészetet, hogy élősködjön annak a megtévesztett rajongótábora nagy részében élő tiszteletén. Azonban ha a népi építészethez nyúlt mintáért, csak azért tette, hogy azt meggyalázza!

Mágikusan kettévágta a Hagyományos Magyar Parasztházat és a két felét a vágásfelülettel kifelé fordította, megszadizta, mint egy wudu-bábut, jelképesen is kinyilvánítva, hogy nem áll szándékában a Hagyományt folytatni, hogy ő annak ellensége, kigúnyolója:

Visegrád, Mogyoróhegyi Kirándulóközpont, gondnoklakás és kávézó (1980)  - EZT Makovecz tervezte

1978-79-es tokaji "közösségi háza" építése kapcsán kimondottan viszolyogva ír a népi hagyomány egyszerű továbbadásáról, amikor nem ürügyül használják okkult tartalmak becsomagolásához:

Makovecz Imre: A  tokaji ház

"Ki kell térnem az előítéletek elől, ki kell térnem a városi közgondolkodás csapdái elöl és a népies nosztalgiák elől is. Ha népművészetről van szó, automatikusan előugrik ikerpárja, a magas művészet. Így együtt, vagy-vagy formában, egymásnak ugrasztva, kétfejű sárkányként olyan előítéletet alkotnak, amely csaknem lehetetlenné teszi, hogy végiggondoljuk igazi lehetőségeinket. Örökké ezzel a kétfejű ijesztgetővel kell birkózni, s be kell vallanom, már nagyon unom. Unom a hősies csanakfaragó népieskedést,..."

"... A leírt épület nem nosztalgikus népi ház..."

Nem, Makovecz nem azt tartja feladatának, amit minden normális építész, hogy az emberi igényeknek megfelelő, egyidejűleg esztétikailag vonzó épületet építsen és a népi (meg bármilyen) építészeti hagyományban nem az ilyen igények ilyen kiszolgálása során évezredek alatt felhalmozódott tapasztalatok minta-tárát látja, melyre érdemes támaszkodni, mert nem esélyes hirtelen sokkal jobbat kitalálni, mert a bennük megtestesülő tapasztalatok továbbra is érvényesek.

Ő varázsol, SZELLEMET IDÉZ, olyan mágikus jeleket épít, amelyek odavonzzák a számára rokonszenves Erőket (nyilatkozataiból tudjuk, hogy pokoli erőket):

" Ezt az épületet is, mint más munkáimat is, olyan jelek megtestesülésének tartom, melyek magukba vonzzák azt a szellemiséget is, mely nem szubjektív vagy objektív, hanem az, ami, s amelynek elsinkófálása beteggé teszi az embereket."

-----------------

Lehet, hogy a néger rabszolgák egyszer felszabadulnak Gazdájuk nyomasztó imázsa alól és visszatérnek az építészek megszokott szerepébe, okkult üzenetek közvetítése helyett, szellemidéző varázslás helyett és a "Makovecz-stílus" külsőségeinek utánzása helyett igyekszenek szépet-jót-praktikusat építeni a megrendelőknek, az Embereknek?

Lehet, hogy az építészszakma belátható időn belül világszerte kiszabadul az őt elrabló okkult kultusz karmaiból???