december 31, 2015

Kazár örökségünk, a sztyeppei-lovas menóra

Megszaporodtak a kormányzati hírek Makovecz (Ál-Szent) Imre kanonizálásáról, egykori műterme mauzóleummá alakításáról, stb. Bebalzsamozásról, vagy test-ereklyék kialakításáról még nincs szó, de semmit nem zárhatunk ki. A milánói menórás világkiállítási pavilont ugyan csak tanítványai, követői tervezték, azonban illik a Mester szenvedélyes filoszemitizmusához, hogy a menóraház eredetijét, mint ősi ungarische szittyamagyar lovashagyományaink jelképét Szőcs Géza Karcagon tervezi újraépíttetni. Magyar Menórából, mint Árpád-apánk címeréből azonban sosem elég, ezért más magyar vidékek is részesülhetnek majd a replikáiból. A menórás honfoglalás / kohn-foglalás szögletes emblémája a lehető legrangosabb, ugyanis formája magától a nagy Majmonidésztől származik...

Index: 1,1 milliárd forintért költöztetik Karcagra a Sámándobot
"Szőcs Géza, a milánói expón való magyar részvétel kormánybiztosa december közepén jelentette be, hogy a magyar pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja majd be. A pavilon bontásának végső határideje 2016. május 31., az épület így 2017-ben nyitja meg kapuit a magyar közönség előtt. A kormánybiztos akkor nem zárta ki, hogy a pavilon bizonyos variánsai máshol is felépülhessenek."
Az Index és ballib társai kínosan ügyelnek arra, hogy a pavilont jelképei alapján állandóan lemagyarozzák, leszittyázzák, illetve következetesen sámándobnak, fő díszét pedig "életfának" nevezzék és ilyen minőségben fitymálják le. Nemegy korábbi bejegyzésben bizonyítottam, hogy a létesítmény szimbolikája száz százalékosan judaista, illetve kabbalista, ami az eredeti, nem teljesen megvalósult tervekben még inkább kidomborodott, bár a MINDIG életfának nevezett menóra menórasága kétségtelen. Ez nem meglepő a három tervező és a fő döntéshozó származása, identitása ismeretében, illetve a Makovecz-szekta szellemi dugáruja ismeretében. Az álorganikus csapat a verbálisan magyar nemzeti és népi hagyománynak kinevezett terméke, mint faló belsejében okkult kabbalai szimbolikát rejtett el, bár Makovecz néha óvatlan volt és nyíltan kérkedett az utóbbival. Több példát hoztam fel arra is, hogy a menórát a zsidó gyakorlatban gyakran ábrázolják szögletesen, ami csak az ilyesmiben érthetően tájékozatlanabb nem zsidóknak meglepő elsőre. Találtam példát korábban a menóra itt látható félköríves talpára is.


Most azonban horogra akadt az, ami szinte biztosan az ősforrása a menóra milánói kazár pavilonon alkalmazott ábrázolásának, szögletes ágastól, félköríves talpastól.

A menóra angol wikipédia-szócikkében is szerepel, hogy a rabbik körében régóta vita tárgya, hogy a jeruzsálemi Szentély menórájának ágai íveltek, vagy egyenesek voltak-e. A vita ellenére mindkét ábrázolás, illetve kiképezés kósernek minősül. A szögletességet vallók forrása a nagytekintélyű Majmonidész, a "Rambam" rajza, mely neves műve, a Misna Tóra egyik illusztrációja. A rajz a wiki-cikk mellékleteként is látható. A The Temple Institute cikke azonban közöl egy még szemléletesebb ábrázolást, ahol Majmonidész rajzának két későbbi értelmezése is látható:



Az első Majmonidész eredeti rajza a Misna Tórából. A második Josef Kapach rabbi, Majmonidesz rajzai szakértőjének letisztázott verziója, a harmadik egy korabeli jemeni zsidó reprodukció.

Különösen a középső változat mutatja egyértelműen, hogy a milánói építmény eredeti három tervezője, akik a projekt szöveges leírása tanúsága szerint a judaista-kabbalista hagyományt alaposan ismerik, és azért rajonganak, épp ezt  a majmonidészi menóra-ábrázolást vették alapul kazár pavilonjuk menórájához.

A nagytekintélyű majmonidészi menóra ideális logó lesz a karcagi ősmagyar lovashagyomány-kiállításhoz, melyből bizonyára nem marad majd ki a Komoróczi Géza által korunkban felmelegített, de már a Millennium idején ismert zsidó elmélet sem, miszerint Árpád apánk és honfoglaló vezér-társai a Kazár-birodalomból jövet "szinte biztosan" maguk is Mózes-hitűek voltak...

A magyar múlt menórásításának perspektívái azonban még ettől is sokkal szélesebbek, és kompatibilisek etnikai származásunk úgy szittya-török, mint finnugor elméleteivel, emiatt mindegy is, hogy végül melyik bizonyul igaznak. A facebook tanúsága szerint ugyanis (és kell-e ettől megbízhatóbb bizonyíték???) őseink már a szibériai Hakaszföldön két lábon járó menóraként ábrázolták a népüket megszemélyesítő totem-istent:

"Hakaszföld, Szibéria. Sziklarajz, Kr.e. 5000"

Komoróczi professzor és a költő Szőcs Géza bizonyára könnyedén levezetheti ebből "magyar" népnevünk etimológiáját: valami olyasmiből ered, mint "megy a menóra"- megyóra - megyer -magyar. Tehát népünk és a menóra összeforrottsága még a lóraülés kezdetét is jócskán megelőzi, erről se tessenek megfeledkezni a karcagi kiállításon... :-)

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

http://index.hu/belfold/2016/01/21/makovecz_nem_bir_leallni_ket_ujabb_epuletet_huzzak_fel_makon/

Bobkó Csaba írta...

Ideje Makó városát átkeresztelni Makóveczgrádra! :-) Biztosan szép terveket küld a Mester onnan LENTRŐL... Az lenne a méltó a kultuszhoz, ha posztumusz épületeit az általa tervezett népszerű Hagymatikum-fürdő nyereségéből finanszíroznák... :-)A Zindex a keretes cikkajánlójában az egyébként jó Hagymatikum kritika felvezetőjőben a tőlül a milánói pavilonnál is megszokott módon "Levédiai" elemeket tulajdonít Makovecznek, pedig származásuknál fogva is jól ismerik, hogy ezek kazáriai elemek és jól tudják, hogy a vakolómester a Kabbala rajongója volt.

kételkedő írta...

Poszt a 9gagen. Nézd meg a kommenteket :)
http://www.liveninegag.com/Media/a7d9LWe

Névtelen írta...

http://hvg.hu/ingatlan/20170104_elokelo_helyen_szerepel_egy_magyar_templom_a_fogonoszok_otthonanak_toplistajan

A paksi Szentlélek templom előkelő helyre került a bizarr külsejű épületek versenyében. :)