Betonovecz

Makovecz Imre szektahívei egyik leggyakoribb állítása néhai Mesterükről és iskolájáról, hogy "beton nélkül is tud építeni, organikus anyagokból, fából-földből építkezik". A szektahitekre jellemző módon ennek sincs sok köze a valósághoz. A Puskás Akadémia - Pancho Aréna nyers betonfelületei az (ál)"organikus" iskola régi hagyományát folytatják.

Betonrács mögé került magyar falu

A frissen átadott felcsúti rituális Fociszentély, "Orbán Piramisa" a köznyelvben a "Makovecz-stadion" névre hallgat, maga Orbán is így emlegeti, ahogy udvartartása egyéb tagjai is.

Schmitt Pál: Egy stadion is lehet szentély

"Részesei lehetünk egy álom megvalósulásának, Makovecz Imre álmának, aki szerint nemcsak templom és iskola lehet szentély, hanem egy stadion is – mondta a Pancho Aréna megnyitása alkalmából elmondott avatóbeszédében Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja hétfőn Felcsúton"

A szerzőséghez fűződő mítosz keretében a mester mellszobrot is kapott a Szentély előtt, a képen épp a református püspök áldja meg a stadiont:

A ténynek, hogy a gurunak gyakorlatilag semmi köze nem volt a létesítmény tervezéséhez, nincs sok jelentősége, mert mint a Makovecz ifjú négerei c. bejegyzésben idéztem, Makovecz gyakorlatilag közismertsége kezdete óta, az utóbbi 30 év során mindig tanítványaival végeztette el a konkrét építészi tervezőmunka oroszlánrészét, ő csak az építmény, mint hordozó által megjelenített okkult szimbolikára koncentrált. A Makovecz szelleme által vezetett kezű médium szerepe ez esetben Dobrosi Tamásra esett.

Az ellen nincs kifogásom, hogy egy kortárs épülethez építőanyagként betont is használnak, már a rómiak is használták egy változatát, ha az anyag rendelkezésre áll, használni kell. Azonban az Index: Felcsút: Erdő a focipályán (2014.04.17.) című képgaléria-cikke érezhetően azért is dicséri a tervezőt, mert "bátran" alkalmazta a modernistákra jellemző nyers betonfelületeket. Igaz, még liberális körökben is megoszlanak a vélemények a beton szépségéről:

Szily László: Ezt láttam I. Orbán Ramszesz csodás piramisában: "Esztétikaliag alig érheti kritika az épületet, a néhol elég rondán kiöntött látszóbetont kivéve."

Udvari körökben persze nincs helye kételynek: Index - Schmitt Pál nyitotta meg a felcsúti stadiont:

"Schmitt Pál szerint felejthetetlen esztétikai élményben van részük a felcsúti stadionban a szurkolóknak."

Messziről is betontenger szürkéllik:

 Közelről meg még inkább:

Téved, aki azt hiszi, hogy ezzel Dobrosi Tamás eltávolodott Mestere stílusától. Makovecznek sohasem volt célja a modernizmus vészkorszaka előtti boldog békeidők harmóniát sugárzó épületeinek látványvilágát, szerkezeti megoldásait, esztétikai világát folytatni, sem a népi, sem  a városi, polgári változatét. Épületeinek önkényessége és a nyers betonfelületeknek a használók képébe tolása az életművet a modernizmus, posztmodernizmus körébe sorolja, ahol a "poszt" előtag épp annyira tagadása a modernizmusnak, mint a posztkommunisták esetén a kommunista apparátcsikmúltnak.

A fa, főleg "életfa" fogalmának meggyalázása a fát halott, sivár betonnal helyettesíteni:

Makó, buszpályaudvar

A makói buszpályaudvar beton"fái" közelről:

Százhalombatta, Szent István-templom

Felcsút, Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, kollégium

Betonfák a halála után Makoveczről elnevezett csengeri általános iskolában:

Az ocsmányság csúcsát betonfában Piliscsabán érte el, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Stephaneum:

Nemcsak fa formájában szerette a betont organikusnak nevezni. A sárospataki Művelődés Háza főbejáratán kombinálja az "organikus" betont az "organikus" plexivel:

(Mellesleg a világhírt meghozó Művelődés Háza egyike Makovecz azon épületeinek, ahol a bejáraton belépő embereket egy Szörny szája nyeli el.)

Csenger, görögkatolikus templom. A bozótos, gazos földhányáson csupasz felületű betonhányás:

Apróbb részlet, de a békebeli építészet nem követett el ilyet se, mint a kakasdi faluház belső udvarának nyersbeton támpillérei:

A szigetvári Vigadó bizarr, a városi szövetből alien-ként kinövő gigantikus fallosztornyai is nagy nyers betonfelületek. Egy történelmi belvárosba rondítva!

Nem meglepő a sok nyers beton az életműben, a Nagy Példakép és Tanító, Rudolf Steiner Makovecz több épületén, közte a Vigadón is utánzott Goetheanumának második verziója ilyen:

Akárcsak a betonja, a Betonkirály meztelen!